Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Függelék - Szövegmutatványok a vizsgált nyelvjárásszigetekről

kapágatni. Várik az érését. Esetlek ha permetözni köll, akkor muszáj mökpermetözni, mék talán ojan méter magassan, és hát asztam várják a termésit. Na majd águsztus, mikor hogy, szeptemberbe ialán jó, mikor az idő, hogy rájár. Beérésé, és asztam most mán legétyszérűbben kombájjal csinájják, de valamikor bizon csináltuk, késsel lészöttük, léváktuk a szárát, és szépén lefelé forgattuk, hotyha az eső esik, akkor né essön rá a szömre, és akkó fejjel lefelé, és íty száratt ot két-három napig, és asztán összeszőttük, hazavittük, akkor bizon kézzel csépöltük ki. Vót ojan jó naty kukák, és avvá verögettük ki. No maj mostan észtet mikor ki verögettük, akkó hozzáfoktunk réstálni. És mikó beréstáltuk, asztán átattuk a szövetközetnek, hotyha mögvötték. Ha nedves vót, szárítani köllött. Akkó még asztam vötték át. (Milyenfajtái vannak a napraforgónak?) — Hát a tányéricának vót magjai, ojan szép nagy, fekete szömű csíkos, és vót ojan kis apró, fekete szöm. Asz csak fekete szöm vót. Na és ezöket a fajtákat vetöttük, ez a tányérica, mit mongyunk, és asztam fölhasználtuk a szárát, mind léváktuk. Mikor ez beszáratt, bekötöttük, hazahosztuk. Vód bizon, ezzel is kerítöttünk, vód bizon, a kemöncébe töttük. Hát így vót az a tányérica. (Milyen részei vannak a napraforgónak?) — Van gyökere, asztam fölmém méter, másfél méter magasságra, és asztán jön a fej. Mikor a fej bejön, akkó szépem virágzik, na hogy a méhek is nagyon szépén szödneg belüle mézet, mer sok napraforgóméz van. És hát asztam mikó el virágzik, asztán érik. — Hát a burgonyatermesztés ... Elősször ugyé a magot mögválogassuk jó, mer ami ném csíraképes, az ném is kel ki. Aszt szépén ki köl csirásztatni. Mink úty szoktuk valamikó a férjemmel, mökkapátuk, a rónát kihúsztuk, és akkó kikapátuk a fészkeket. Ém bizom mint szépén tövivel nyomtam lefelé, de ijen tojásnyi natyságút, mink aprót ném vetöttünk. És asztam mikó asztat szépén légyugdostam, ő szépén kizsgerebjévé betakarta, asztam vártuk az esőt mög a kikelésit. Mikó kikelt, mökkapátuk, gaz né ögye mög. Asztán gyött égy jó eső, röktön főtőtöttük, mer a tőtézsbe vannak a krumplik. Ot vannak a krumplik a tőtézsbe. Na nekünk sikerűt is mindég, mer nagyon szépén tuttung dolgozni. És asztam mikó jött a levél, láttuk, hogy a bogár öszi, hát muszáj permetözni. No mökpermetösztük, és asztán szépem mikó mökpermetösztük, lehullottak. Mégin csak éty hét múva, má ot vótak a bogarak, mégim permetözni köllött. Ez