Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Függelék - Szövegmutatványok a vizsgált nyelvjárásszigetekről

ültethetővé vált, és akkor keszték ültetni. A talaj előkészítés után asztán a palántát aszt mindég locsolni köllött. No de ez éggy ojan kösség volt, ami újjátelepült, az egész határba nem volt víz. Ippen azért öt kisholdas telkekre települtek itt a numerusok. Numerusnak híjták eszt az öt kisholdas területöket. Eszt mindég dohánnyal ültettég be, mer it mégis hozzájutottak ithon a vízhöz. Később azutám amikor mám möktelepöttek, kint a határba is építöttek kutakat. Oda mám bővizű kutakat köllött építeni, mert éggy-éty kútra nagyon sok termellő járt el vízér, és akkor azután kint is ültettek dohányt. Asztán a további ültetés utám mikor a palánta mökfogamzott, akkor azután kapálgatták. Kapálgatták. Mikor a dohány keszte a bugáját hozni, a bugáját — mi úty híftuk, bugája, az virágja —, akkor aszt eltetejésztük. Azután jött a kaccs. Akkor mökkaccsasztuk. Kaccsazás után asztán kezdődött a dohányszödés. Törésnek is hívják, de mi kígyósiak úty híftuk, hoty szedés, szödés. Hát asztán ugyé a dohányt lészöttük, hazahosztuk, it kötélre fölfűsztük, és úty szárítottuk. Az ajleveleket azokat kint szárítón, kint alítottunk nekik szérgyiákat és kint, a hégyleveleket, a minőségi leveleket azokad bent a pajtába szárítottuk végig. Mikor azután az őszi munkád bevégesztük, akkor kezdődött a dohány csomózása. Eltartott az egész január végéig, útyhogy az egész kösség amikor végezöt vele, bemázsálták, hát mán ot vót február. Útyhogy a lakosságnak pihenőideje csak a farsangba vót, mert egész évbe a dohány mindég munkát adott. Mökkezdődött a palántaelőkészítéssel, a melegágy, a palántanevelés, aztán ültetés, dohányszödés, és a csomózás asz télire maratt. Mikor aszt mindönki bevégeszte, akkor vót farsangba éty kis pihenőidő, mer asztam méginn ot vót február vége, újra köllött kezdeni aszt, amit mán előző évbe befejesztünk. (Érdemes volt dohánnyal foglalkozni?) — Erdémös volt, mert mint montam: más növény abba az időbe ném hozott annyi jövedelmet, hogy azokat a köszterheket, amiket ez a telepítőt község — örökválcság, haszombér, adó —, ezöket a köszterheket más terménybűi kihozni ném löhetött. A dohány volt az, amejik ezöket a köszterhöket hát elviselte, és az égyép termény asztam maratt a termellőknek a mögélhetésire. Elmondta: Bozó József 85 éves. Újkígyós, 1988 júliusában