Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Jugoszláviai nyelv(járás)szigetek

A kutatópont A íy-zés A gy-zés Az «_y-ezés megnevezése száma száma száma Kót 0 0 14 Velika Piszanica 0 0 11 Várdaróc 0 0 9 Kupuszina (} 1 8 Bajsa 0 2 10 Péterréve 2 2 8 Kórógy 0 0 8 Piros 0 2 2 Temerin 4 3 14 Torontáltorda 0 3 10 Alsóittebe 0 2 2 Torontálvásárhely 0 2 4 A palatális ny-ezés szó elején, szó belsejében és abszolút szóvégen egyaránt előfordul (pl. a 392. térképlapon: 3. ozsonnya; 10., 11. és 12. uzsonnya; a 871. atlaszlapon: 1. mégnyüöl; 2. mögnyün, mégnyűn, mögnyol; 3., 5. és 6. mégnyől; 4. mégnyél; 7. mégnyöül; 8. mégny^ő; 9. mégnyol; 10. mögnyol; 12. mögnyöül; az 1069. térképlapon: 1. rokkony; 2., 3., 4. és 9. rokony; 5. és 6. rokony, rokon; és 10. roko, rokony; stb.). A palatális ny-ezésre kapott adatok száma — Piros, Alsóittebe és Torontálvásárhely kivételével — nyolc és tizennégy között mozog. Az ny-ezés kutatópontonkénti viszonylag nagy eltérései minden bizonnyal településtörténeti okokra (is) visszavezethetők. A palatális gy-zésre és íy-zésre (főképpen az utóbbira) a vizsgált kutatópontokon csekély számú példát találunk (például az 518. térképlapon: 4., 6., 8., 9., 10., 11. és 12. térGy; a 979. atlaszlapon: 6. és 9. tetyűk; stb.). Mivel a palatális ny-ezés, gy-zés és íy-zés jelensége többnyire nem magára a hangkapcsolatra, hanem az egyes morfémákra jellemző (vö. MMNyjR. 248—53), ezért a palatális íy-zés példái — kis mértékű előfordulásuk ellenére — különösen figyelemre méltóak, ugyanis a köznyelvi t helyén bekövetkező íy-s palatalizáció ű előtt jelentkezik. A r-nek ez a típusú palatalizációja — más mássalhangzókkal együtt az i, í, ü és ű előtt — eléggé pontosan körülhatárolt területen figyelhető meg, mégpedig „A nyelvterület északi részének, főképpen a palóc típusú nyelvjárások többségének erősen jellemző sajátsága." (MMNyjR. 248.) Ez a körülmény ad némi jelentőséget a péterrévi és a temerini tájszólásban szórványosan fölbukkanó palatális íy-ző szóalakoknak. d) A mássalhangzó utáni / helyén föllépő explozív íy-zés és gy-zés csupán Kót