Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Jugoszláviai nyelv(járás)szigetek

népnyelvében — az ee kettőshangzó is, de egy-két példa az e

é megoldású diftongusra is található (pl. a 45. atlaszlapon: 7. léjá; 8. léha, l

e

éha; 11. és 12. leeha; a 157. lapon: 7., 8. és 11. kerék; a 257. térképlapon: 7. k'eis, kéis; 8. kéis, kés; 11. és 12. kees; stb.). A köznyelvi á helyén — ugyancsak Kórógy, Piros, Alsóittebe és Torontálvásárhely nyelvjárásában - az ÖO és a

o megoldású kettőshangzók fordulnak elő, a kórógyi tájszólásban azonban a diftongus első eleme mindig illabiális jellegű, tehát áp, illetőleg á

ó színezetű. Az is megfigyelhető továbbá, hogy a fenti települések közül elsősorban a kórógyi népnyelvben gyakori az ű-val szembeni diftongusok előfordulása, mégpedig főképpen az áp változaté. Az áp és á

ó kettőshangzók illabiális jellege természetes következménye annak, hogy — amint már az illabiális ö-zás tárgyalásakor láthattuk — a kórógyi nyelvjárásban a köznyelvi a helyett mindig illabiális á használatos. C) A különböző magánhangzó-fonémák gyakoriságának elemzése során azt próbáltam föltárni, hogy a vizsgált kutatópontokon milyen mértékű különbségek vannak az egyes magánhangzóknak más magánhangzók rovására jelentkező előfordulásában. Ehhez természetesen a magánhangzó-fonémák mindegyik szembenállását megszámláltam, és kutatópontonként összesítettem. a) A labiális-illabiális megfelelések közül az illabiális é-zés és a labiális ö-zés eseteit, mivel ezekre sok adatot találtam, külön összesítettem, és az alábbi táblázatban foglaltam össze: A kutatópont Az e-ző esetek Az ö-ző esetek Az ö-zés megnevezése száma száma részesedési aránya % Kót 54 109 66,87 Velika Piszanica 8 169 95,48 Várdaróc 63 117 65,00 Kupuszina 148 0 0,00 Bajsa 122 48 28,23 Péterréve 134 44 24,71 Kórógy 69 97 58,43 Piros 175 2 1,12 Temerin 141 35 19,88 Torontáltorda 7 164 95,90 Alsóittebe 178 8 4,30 Torontálvásárhely 7 162 95,85