Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - V. Néhány délkelet-magyarországi nyelvjárássziget

A fenti számadatokból kiderül, hogy mindegyik kutatóponton találunk rá példákat [pl. a 656. térképlapon: P-16, P-17, N-l, N-5, N-8: csütörtök; P-18: csütörtök, (csötörtök); N-3: csütörtök; N-4: csütörtök, (csütörtök); N-6, N-ll: csütörtök, csütörtök; N-10: csütörtök, csütörtök; stb.]. A számértékekből az is jól látszik, hogy Endrőd és Csanádpalota tájszólásában kismértékű az l, r, j nyújtó hatása, s viszonylag gyengébb fokú, de azért nem jelentéktelen Orosháza népnyelvében. Endrőd és Csanádpalota esetében ezen sajátság okaként esetleg településtörténeti tényezőt kell számításba vennünk. Orosháza nyelvében viszont e jelenség gyakoriságának mértékében bizonyosan településtörténeti mozzanat játszik közre, hiszen az /, r, j előtti magánhangzók nyúlása a Dunántúl nagy részén jóval enyhébb fokú, mint általában a keleti nyelvjárásokban (vö. MMNyjR. 297). Újkígyós tájnyelvének viszont az /, r, j nyújtó hatása ugyanolyan markáns sajátsága, mint a Szegedi vidéki nyelvjárásokban. Ez persze nagyon is érthető, ugyanis az Újkígyós környéki tájszólásokban is virulens ez a jelenség. D) A mássalhangzó-fonémák hangszínárnyalatait és állományát tekintve a vizsgált kutatópontok és a köznyelv között nincs lényeges eltérés, csupán a zöngés mássalhangzók szóvégi zöngetlenedése érdemel figyelmet. A vizsgált kutatópontokon a zöngés mássalhangzóknak abszolút szóvégen bekövetkező kisebb fokú zöngétlenülésére találunk példákat. Ezekre az ún. félzöngés mássalhangzókra (pl. a 148. térképlapon: N-4, N-ll: rúD; N-5: ruD; a 161. atlaszlapon: N-l, N-5: aGy; stb.) kutatópontonként a következő adatokat kaptam: Dévaványa: 31, Gáborján: 6, Fúrta: 1, Ártánd: 2, Öcsöd: 4, Endrőd: 5, Köröstarcsa: 0, Doboz: 5, Orosháza: 40, Okány: 0, Biharugra: 31, Földeák: 1, Csanádpalota: 4, Kunágota: 6 és Újkígyós: 3. A félzöngések gyakorisága az orosházi nyelvjárásban szembeszökően nagyfokú, hiszen — Dévaványa és Biharugra kivételével — a másik tizennégy kutatópont adatainak száma (összesen 37) együttesen sem éri el az orosháziét. Vajon mivel magyarázható ez? Ennek okát abban találjuk, hogy Orosháza lakói Dunántúlról települtek, ahol a szóvégi zöngétlen médiák általában gyakran hallhatók (vö. MMNyjR. 294). A szóvég teljes zöngetlenedésére, amely főképpen Zalában igen gyakori (vö. MMNyjR. 294), csupán egyetlenegy adatot találtam Orosházáról (a 254. térképlapon: bátok). Különbség mutatkozik viszont az egyes mássalhangzók gyakoriságában, melyet mássalhangzó-jelenségek szerint vizsgáltam, s a továbbiakban ezek alapján mutatom be a különböző sajátságokat. a) A palatalizáció körébe tartozó esetek közül a vizsgált tizenöt kutatóponton a t, d és n palatalizálódik bizonyos szavakban, /y-ezésre viszont egyetlenegy példát sem találunk. A palatális gy-zés és íy-zés is csak elenyészően csekély