Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - V. Néhány délkelet-magyarországi nyelvjárássziget

térképlapon: M-19: nyudli, nudli; P-17, N-l, N-4, N-5, N-7, N-10, N-ll: nudli; legtöbbször azonban a hosszú ú-s változat is megvan ugyanabban a nyelvjárásban. Mind a nyúlás, mind a rövidülés eseteire jellemző — amint ezt a fenti számadatok mutatják —, hogy kis hatású jelenségekről van szó, s a két ellenkező irányú tendencia lényegében kiegyenlíti egymást az egyes kutatópontokon. Egyetlen kivétel van ez alól a megállapítás alól. Orosháza nyelvjárásában ugyanis relatíve szembetűnően nagymértékű a felső nyelvállású rövid magánhangzók gyakorisága a hosszúak rovására, hiszen összesen 38 példa található a rövid u, ü és i előfordulására, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a többi kutatóponton együttvéve. Abban is eltérés mutatkozik, hogy Orosházán mind a három fölső nyelvállású magánhangzóra jellemző a köznyelvben hosszú hangokkal szemben a rövidek használata (pl. 2. buza; 439. gyapjú, <gyaptyu>, <gyapjú >; 924. gyüszü; 1135. gyűrűje; 616. gyik, gyík; 1051. viz; stb.). Mindez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy Orosháza dunántúli telepítés. Az /, r és ; előtti magánhangzók nyúlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy ez majdnem mindegyik kutatóponton nagy hatású jelenség. Mint ismeretes, az /, r és/ előtti nyúlásnak két típusa lehetséges: félhosszú, illetőleg hosszú realizáció. Ezeket külön-külön megszámláltam, és kutatópontonként a következő számértékeket kaptam: A kutatópont A hosszú magánA félhosszú magánmegnevezése hangzók száma hangzók száma Dévaványa 8 112 Gáborján 49 73 Fúrta 40 111 Ártánd 62 50 Öcsöd 21 54 Endrőd 4 11 Köröstarcsa 58 38 Doboz 49 64 Orosháza 10 53 Okány 64 61 Biharugra 17 134 Földeák 26 107 Csanádpalota 9 4 Kunágota 10 60 Újkígyós 45 43