Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - V. Néhány délkelet-magyarországi nyelvjárássziget

A kutatópont megnevezése u: o o:a ü: ö é: e i: e Dévaványa 1 - 1 2 1 1 Gáborján 0 0 1 0 0 Fúrta 0 1 2 0 1 Ártánd 0 0 1 0 0 Öcsöd 0 2 0 0 2 Endrőd 0 0 0 0 0 Köröstarcsa 0 1 0 0 0 Doboz 2 3 0 0 2 Orosháza 1 1 0 0 3 Okány 0 0 1 0 1 Biharugra 0 2 2 0 2 Földeák 1 1 0 0 2 Csanádpalota 1 1 0 0 0 Kunágota 2 1 0 0 1 Újkígyós 1 0 0 0 2 Sem a példák száma, sem az ide sorolható szóalakok kutatópontonkénti megoszlása nem teszi lehetővé, hogy belőlük bármiféle következtetést levonhassunk (pl. a 392. térképlapon: N-4: uzsonya, uzsona, <ozsonya>; a 138. atlaszlapon: M-19, N-l, N-4, N-7: tövizsbarona; P-17: tövizsbarona, < simabarora*>;N-5: tüsögborona, tüskebarona, tüskézsbarona, borona, borona; stb.). e) Időtartam tekintetében bizonyos esetekben azt tapasztaljuk, hogy a vizsgált kutatópontokon a köznyelvben rövid felső nyelvállású magánhangzók (az u, ü és i) helyén hangsúlyos helyzetben nyúlás következik be (pl. a 370. térképlapon: N-l, N-4, N-10: sziszeg; N-ll: szíszog; az 1014. atlaszlapon: — többnyire változatként — hosszú ú-s szóalak szerepel: M-19, P-17, N-l, N-4, N-7, N-8, N-10, N-ll: cukor; stb.). A hangsúlyos helyzetben föllépő nyúlásra Dobozon és Biharugrán öt-öt, Endrődön, Köröstarcsán és Földeákon négy-négy, Dévaványán, Furtán, Öcsödön, Okányban, Csanádpalotán, Kunágotán és Újkígyóson három-három, Gáborjánban, Ártándon és Orosházán pedig csupán egyetlen adatot találtam. Megfigyelhető ennek a jelenségnek az ellenkezője is, de csak a hosszú ú rovására jelentkező rövid u-s megoldás fordul elő, mégpedig Öcsödön és Dobozon öt-öt, Földeákon és Újkígyóson három-három, Dévaványán, Furtán, Biharugrán, Csanádpalotán és Kunágotán két-két esetben, Ártánd, Endrőd, Gáborján, Köröstarcsa és Okány anyagában egyetlen példa sincs rá. Rövid u található pl. a 412.