Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - V. Néhány délkelet-magyarországi nyelvjárássziget
teljesen átvették újkígyósi környezetük ö-ző nyelvét" (A szögedi nemzet I. Szeged,1976.245). b) A többi labiális-illabiális megfelelésre csupán egy-két példa akad a nagyatlasz anyagában. Ezeknek a száma annyira csekély és a kutatópontonkénti megoszlása olyan jellegű, hogy nagyon nehéz belőlük következtetést levonni. Az /-vei szemben jelentkező labiális w-zésre a következő adatokat találtam: a 895. térképlapon: N-2, N-5: kifüzetik; a 944. atlaszlapon: P-16, P-17: idő, (üdőü); N-2: idő, (üdő ü ); N-3: idő, üdőü, üdő ü \ N-4: idő, <üdő ü >; N-ll: idő, (üdő) és az 1082. térképlapon az ing szóalak melletti változatként: N-5: (ümög), (üng) és N-ll: (üng). Az orosházi adatok meglétében esetleg a dunántúli labiális ü-zés megőrzése is szóba jöhet, de ugyanakkor ez a Szeged vidéki tájnyelvben is megfigyelhető bizonyos szavakban. Hasonlóképpen szórványosan fordul elő az ü helyén az illabiális /-zés. Erre a jelenségre mindössze négy térképlapon találhatók adatok (pl. a 622. atlaszlapon a. sündisznó melletti változatként: N-8: sindisznó, < sinkutya >, illetőleg változat nélküli formában: N-10, N-ll: sinkutya, sindisznó; a 712. térképlapon a rühös, rühes melletti változatként van rá példa: N-2: rihes és N-9: rihés, rihes). A labiális ő helyén jelentkező illabiális é-re viszont csak egyetlenegy példát találtam Földeák anyagában, s az is csak változatként használatos (a 235. térképlapon: <csé>). c) Ha az egyes magánhangzó-megfeleléseket a zártság és nyíltság szempontjából vizsgáljuk, a kapott adatok alapján azt láthatjuk, hogy a zártabb magánhangzók valamivel gyakrabban fordulnak elő. Ezekre a következő eredményeket kaptam az egyes kutatópontokon:
