Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)
Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget
A fenti számadatok elemzése azt mutatja, hogy a szóvégi zöngétlenedésben területileg megragadható eltérések nincsenek (pl. a 254. térképlapon: J-16: bádoG; M-13: plé, plé, bátok, bátok, bádog; M-14: plé, plé, <p é íé>, <pélé>, <bátoG>; az 1051. atlaszlapon: M-13: víZ; P-13: víZ, víz; stb.). Az adatok szeszélyes területi megoszlását jelzi, hogy pl. a szóvégi zöngétlen médiákat kedvelő tarnabodi és jászjákóhalmi nyelvjárás között fekvő Erk község tájszólásában mindössze egy adat fordul elő a szóvégi zöngétlenedésre. Ugyanezt állapíthatjuk meg a Dévaványa és Hajdúszovát között levő szerepi nyelvjárásról is. A mássalhangzók hangszínbeli jellegzetességei közül a hátrább képzett t hangváltozatot lehet megemlíteni, amely Nagyiván és Balmazújváros népnyelvében figyelhető meg néhány szóalakban (pl. a 309. térképlapon: M-15: határ; a 797. atlaszlapon: P-ll: itt, iButt, ivutt, ivott; stb.). Ezenkívül Nagyiván nyelvjárásában a p, t és k hehezetes ejtésére is van egy-két példa (pl. 301. kútrovás, <kut'rovás>; 398. köp'űl; stb.). Az adatok kis száma alapján is megalapozottnak látszik a Nagyivánban ellenőrző gyűjtést végző kutatók véleménye, amelynek figyelembevételével IMRE SAMU joggal állapította meg, hogy „Nagyivánban a hehezetes ejtésmód csupán ritkán jelentkező egyéni jellegzetesség" (MMNyjR. 295). b) A palóc nyelvjárásterületen — mint ismeretes (vö. KÁLMÁN, Nyj. 81) — a /, d, l és n mássalhangzók i és ü előtt általában palatalizálódnak. Ez a jelenség anyagomban is megfigyelhető [pl. a 338. atlaszlapon: J-ll: megellik, <mégeVVik>; J-16: megellik, (mégellyik); M-13: mégellyik, megellik; a 101. térképlapon: J-ll, J-12: gyijó, dijó; J-16, J-20, M-13, M-14: gyijó; J-14: gyijó, [dijó]; J-17: gyijqu, gyijó, dijó 11 , dijó; J-19:gyijó, <dijó>;a.889. atlaszlapon: J-ll, J-14, J-16, J-20, M-13, M-14: szeretyi; J-12: szeretyi, [szereti]; J-19: szereti, (szeretyí); a 263. térképlapon: J-14, J-18, J-19, J-20, J-24: teknyő; J-16:< teknyő>, teknő; stb.]. A t, d, l és n palatalizálódásának eseteit egytől egyig megszámláltam, és az alábbi táblázatban összesítettem:
