Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget

A kutatópont Az /y-ezés A íy-zés A gy-zés Az ny-ezés megnevezése száma száma száma száma Tarnabod 17 9 12 11 Erk 6 7 5 5 Tóalmás 1 10 11 12 Jászjákóhalma 14 9 12 10 Jászladány 0 4 5 4 Gomba 0 0 0 4 Tápiószentmárton 0 7 12 12 Tápiógyörgye 0 6 5 7 Cegléd 0 0 0 3 Tiszabábolna 0 4 0 2 Tiszacsege 0 0 2 4 Pély 16 8 10 13 Sarud 0 9 12 12 Nagyiván 0 3 2 5 Nagykörű 0 3 3 4 Abádszalók 0 1 0 1 Kenderes 0 0 0 1 Szerep 0 0 2 2 Balmazújváros 0 0 2 1 Hajdúszovát 0 0 0 0 Ha a fenti palatalizációs jelenségeket erősségi fokuk szerint fogjuk vallatóra, akkor a vizsgált kutatópontok nyelvjárása három kisebb-nagyobb területre különíthető el. Legnagyobb hatású a palatalizáció a Pély—Tarnabod vonaltól nyugatra, kisebb mértékű a Tisza jobb partja mentén Nagykörűtől Tiszabábolnáig, valamint a Jászság déli részén (Jászladány, Tápiógyörgye és Tápiószentmárton népnyelvében), egészen csekély előfordulású, sőt helyenként meg sincs ez a jelenség — a nagyiváni tájszólás kivételével — a Tisza középső folyásától keletre, továbbá Cegléd és Gomba nyelvjárásában. Figyelemre méltó, hogy a nyelvjárássziget helyzetű Nagyiván tájszólásában is megőrződött egy-két palatalizált szóalak (pl. 518. térgy; 917. inni, <innya>; 979. tetűk, <tetyűk>; stb.). Nagyiván atlaszbeli anyagában — amint az a táblázatból kiderül — egyetlen példa sincs a palatális /y-ezésre. Találtam viszont egy adatot erre a jelenségre azon magnetofonfölvételeken, melyeket SEBESTYÉN ÁRPÁD készített 1960-ban Nagyivánban, s melyeket a Magyar Nyelvjárások című évkönyvben tett közzé.