Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - IV. Átmeneti jellegű nyelvjárások a Jászság vidékén, valamint a Tisza középső folyása mentén és egy közép-tiszántúli nyelvjárássziget

Sarud: 7, Nagyiván: 7, Nagykörű: 4, Abádszalók: 3, Kenderes: 4, Szerep: 4, Balmazújváros: 4 és Hajdúszovát: 2. Amint az adatokból kiviláglik, anyagomban az illabiális z'-zésre és z'-zésre öt vagy annál több példa a Tóalmás és Pély vonaltól északra és északkeletre a Tisza folyásáig található, valamint a nyelvjárásszigetnek tekinthető Nagyiván nyelvjárásában (pl. a 693. térképlapon: J-ll, J-16, J-18, J-19, J-20, M-7, M-14: híves; J-12: hív§s; J-14: híves, <hűvös >; M-13, M-15: híves, hűvös; a 712. atlaszlapon: J-ll, J-12, J-14, J-16, J-18, J-20, M-7, M-13, M-14, M-15, M-16: rihés; J-17: rihes; J-19: rihés, <rühös>; M-18: rühes, < rühes >, < rihes >, < rihés >; P-ll: rühes, < rihes >, < r\hes>; stb.). A fenti számértékek közül elsősorban a nagyiváni adatok érdemelnek figyelmet, ugyanis ezek esetleg az egykori anyanyelvjárás maradványainak tekinthetők. Végül itt kell még megemlítenem az ugyancsak szórványos labiális w-zést, amely az é-vel szemben jelentkezik egy-két esetben (pl. a 306. atlaszlapon: J-17: szűrű, < szérű >; M-ll: szűrű; M-20: szűrű, széjrű, szérű, szérű; P-ll: szűrű, szérű; stb.). c) Ha az egyes magánhangzó-megfeleléseket zártság és nyíltság szempontjából összesítjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a zártabb magánhangzók valamivel gyakoribbak, mint a nyíltak. A zártabb magánhangzók kutatópontonkénti előfordulását az alábbi táblázat tartalmazza: