Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai magyar nyelvjárásszigetek - Dél-Alföldi évszázadok 3. (Békéscsaba - Kecskemét - Szeged, 1990)

Magyarországi nyelvjárasszigetek - III. Tisza menti (palócos-jászos) nyelvjárasszigetek

A kutatópont megnevezése A hosszú magánhangzók száma A félhosszú magánhangzók száma Becske 0 7 Mátraszőlős 4 3 Ecseg 0 0 Erdőtarcsa 0 0 Gyöngyöspata 4 8 Hort 4 8 Bodony 0 1 Abasár 1 2 Bátor 0 1 Verpelét 4 25 Hévízgyörk "5 0 Jászfényszaru 0 1 Tószeg 5 3 Vezseny 2 78 Tiszakécske 0 2 Alpár 3 10 Csépa 2 1 Sövényháza 5 38 Szegvár 7 26 Kiskundorozsma 4 51 Algyő 68 92 Tiszasziget 2 60 A fenti számadatok azt mutatják, hogy az /, r és / nyújtó hatása elsősorban Vezseny nyelvjárásában és Szeged környékén eleven jelenség, különösen az algyői tájszólásban virulens sajátság, a palócos-jászos nyelvjárásokban viszont — Verpelét kivételével — csekély számú példát találunk rá, például a 65. térképlapon: J-l: hubdrká, uborka; J-10: iborka; J-23, K-8: uborka; K-ll: iborka, iborka, uborka, uborka; K-12: uborka, uborka; K-13: uborka; stb. Az adatok száma alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az /, r és/ előtti magánhangzók nyúlása a Szeged környéki tájszólások hatására Kiskundorozsma és Szegvár nyelvjárásában is viszonylag erőteljesen érvényre jut. D) A mássalhangzók vizsgálata során — a magánhangzókhoz hasonlóan — az állományi, hangszínbeli és gyakorisági különbségeiket mutatom be, a gyakorisági elemzést azonban — a magánhangzóktól eltérően — nem fonémánként, hanem a különböző mássalhangzó-jelenségek szerint végzem el.