Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Návay Lajos politikai jegyzetei 1910—1912

jávai." Kétségtelen, hogy a szombati beszéd igen nagyon csorbította P.-nak utóbbi időben megint nagyon megnövekedett elbizakodottságát és tekintélyét, amire már igazán nagy szükség volt, hisz amikor október 5-én interpellációját előterjesztette, még Andrássy Gyula is érdekesnek, szellemesnek és jónak találta beszédét — hogyne, amikor az Lukácsot szidta! A politikának sajátosak az útjai, de kétségkívül, hogy a személyes gyűlölködés az egyik legfőbb tényező, mely egyesek pol. magatartását irányítja még akkor is, ha valaki, mint Andrássy, az önzetlen és elfogulatlan hazafi szerepében óhajt glórifikáltatni. Az indemnitási vita ma (dec. 10.) véget ért. Hétfőn lesz a szavazás általánosságban és előreláthatóan a részletekkel is keddre (dec. 13.) készen leszünk, s ezzel a háztartás rendjének kontinuitása 4 hónapra biztosítottnak látszik. Az indemnitás dec. 13-án tényleg megszavaztatott. Azóta kisebb javaslatokat tárgyalunk, holnap pénteken pedig (dec. 16.) alighanem tárgyalás alá kerül a szerb kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló tjavaslat. Kevés kilátás van azonban ezen vita befejezéséhez, mivel most az a terv, hogy hétfőn a bankjavaslat kerüljön napirendre (amelyet a p.ü. bizottság tegnap letárgyalt.) Tekintettel a küszöbön álló karácsonyi ünnepekre, majdnem biztosra vehető, hogy a javaslat január 1-ére letárgyalva nem lesz. Komplikália a helyzetet azon körülmény is, hogy az osztrák kormány időközben válságba került, úgyhogy ezidó'szerint valószínű, hogy a bankjavaslatot január l-ig Ausztriában sem hozzák tető alá. Ebben az esetben szó van arró is, hogy egy „provizórum" javaslatot terjesztenek a ház elé avégből, hogy a „formai rendezetlenség" a bankkérdésben elkerültessen. Mindent összevéve azonban a kormány az utolsó hetek eredményével és munkájával megelégedett lehet, hisz az ellenzék gyengébbnek és ernyedtebbnek bizonyult, mintsem azt sokan gondolták volna. Természetes tehát, hogy nagyon keresik a segítő erőket. így legutóbb lancirozták

71 Andrássyt, mégpedig-tisztelet a nevére — a „Nap" útján.

72 A „Nap" tegnapi száma ugyanis Andrássy állítólagos nyilatkozatát közli a bankkérdésben. E nyilatkozat éle Lukács ellen irányul és oda konkludál, hogy A. kilátásba helyezi azt, miszerint a bankjavaslat tárgyalásánál kilép a passzivitásból, s hogy a javaslat 5. paragrafusa ellen fel fog szólalni. Bár A. hívei ma úgy tesznek (valószínűleg a „Nap" firmája miatt), mintha nem hinnének a nyilatkozat autentikus voltában, de viszont a közzétett nyilatkozat teljesen fedi azt az álláspontot, melyet A. a múlt napokban előttem (élőszóval) kifejtett. Nekem is mondotta A., hogy fel fog szólalni, nekem is mondotta, hogy L. munkája egy közjogi és parlamentáris „nonszensz", amelyet támadni és leleplezni fog. Hogy a nyilatkozat miután került épp a „Napba", azt nem tudom, de tény, hoay a „Nap" ma is különösen tiszteletében részesíti Andrássyt, hisz mai vezércikke vastag betűkkel nyomott címe így szól: „Andrássy támad". Az ellenzék rokonszenve Wekerlét is felkereste, azt a Wekerlét, akit most egy éve, midőn indemnitását beterjesztette, meghallgatni sem akart és akit megbuktatni hazafiúi kötelességének ismerte. Most, hogy Lipcsey Ádám halálával megüresedett az egyik miskolci kerület, az ellenzék Wekerlét kívánja jelölni, mert érzi, hogy egy ilyen nagy tehetségre feltétlen szüksége van, hacsak nem akar a Bikádyak, Justh Jánosok,

73 Csernochok stb. felszólalásaiban elposvá-