Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Návay Lajos politikai jegyzetei 1910—1912

dett, hogy az Ő megyéjéből (??) kikerget minden hitvány „mungót".

26 Miután Battonyán sikerült csatlósának, Vertán Etelének a kormánypárti Szabó Zoltán felett győzelmet aratni, a „vezér" szívszorongva várta a nagylaki „mungók" vereségéről érkező hírt. Az első hírek tényleg kedvezőek voltak és Justh vezér intézkedett, hogy egy Battonyán tartandó ünnepi toron — az „igaz érzelmű hazafiak" — megünnepeljék a „mungók futását". A bankett már meg is volt rendelve, csak még „Sándort" várták, hogy teljes legyen „helyi örömük". Sándor helyett azonban úgy du. 2 óra tájban az a hír kelt Battonyán szárnyra, hogy a „mungók" győzni fognak. A bankettet hamar visszarendelték és a „vezér" gyorsan hazatávozott Tornyára — átkaival és szitkaival sújtva a „korrupt" intelligenciát, a gyalázatos zsarnokokat, akik a „jó nép" lelkületének megtévesztését előidézték. Hirdette is, hogy a jövő megyegyűlésen (jún. 6-án) így meg úgy lesz. Nos, a gyűlés lezajlott és nem történt semmi! Justh papa bősz lelkét kiöntötte szűkebb párthívei körében, a megyegyűlésen pedig szép szerényen viselkedett. Ez a legtanácsosabb mód egy olyan vezérnek, aki szerepét elvesztette és aki ma már a megyében is inkább fél a lehengereltetéstől, mint hogy fenyegetőzzék a „hengerrel". Eredményében még messze látszik a múlt év októberi közgyűlés, amidőn először tettem „szentségtörő kezekkel" kísérletet arra, hogy Justh úr „egyeduralmát" megtörjem. Akkor egy kisebbség volt az, amely tapsolt az „Élünk és élni fogunk" — zárszavaimnak. Voltak sokan, akik azzal kritizáltak, hogy kár volt a megye „harmóniáját" megbontani. Az események fényesen igazolták akkori eljárásom helyes voltát, mert ezzel a lépéssel törtük meg a jeget, noha akkor még tényleg olyan volt a külső pozíció, mely igazolni látszott Justh durva kirohanását, mellyel az egész megyét megfenyegette. Különösen a tisztikart, hogy le fog mindenkit törni, ki fogja a „Návayval" tartó tisztviselőket irtani stb. A hasadék azonban megvolt és ma már nagyon is élünk, a közigazgatási bizottságban és a törvényhatósági bizottságban mi vagyunk többségben és ha Justh papa valami borsos honmentő indítványt tesz, úgy egyszerően „lehengereljük"! Engem Temesváron választottak meg igen nagy, ezerszámra menő többséggel. Tegnap voltam ott, hogy megköszönjem a polgárság bizalmát. * A jövő kombináció közé tartozik az is, hogy ki lesz az új ház elnöke. Izgulhatnék a kérdés miatt nem csak azért, mert a kombinációk sorában az én nevemet is emlegetik, de különösen azért is, mert szerénytelenség nélkül állíthatom, lehet jogcímem arra is hogy ezen állásra aspiráljak. De e megtiszteltetés érdekében többet annál, mint eddig alelnökként tettem, nem tehetek és nem is teszek. Készakarva visszatartom magam a nagy „reklám vásártól", és elhatároztam, hogy senkinek sem hozom tudomására, mintha én várnám az elnöki állást. Csak az az elnök lehet később is a kormánytól független és tekintélyes, aki elfogadja a neki felajánlott tisztet, de nem kéri a méltóságot, mint valami kormány kegyeitől függő szívességet. Nyugodtan várva a fejleményeket,