Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Návay Lajos politikai jegyzetei 1910—1912

rülni fog Khuent eredeti álláspontjában megerősíteni, amely az volt, hogy egy ilyen természetű határozati javaslat elfogadása elől a kormány és a többség nem térhet ki. Mert a törvény értelmezése minden pártnak egyformán kötelessége. Persze a nehézségek Bécsben vannak, de Khuen a múltkor azt is mondta, hogy sikerült a királyt megnyugtatnia és eloszlatni azokat az aggályokat, mintha egy ilyen határozati javaslat elfogadása az obstrukció erejét növelné. Holott ennek éppen az ellenkezője áll. A választójogi határozati javaslattal úgy látszik nem lesz baj. Itt Tisza okoskodott kissé, de úgy hallom, hogy már tegnap nyugodtabban ítélte meg a dolgot és rájött arra, hogy a többségi feliratban foglaltakra támaszkodva az esetleges határozati javaslat nem alterálja az ő álláspontját sem, mivel a többségi felirathoz annak idején már hozzájárult. Az 1912. december 31-i terminus pedig tényleg elfogadandó, ha Khuen múltkori beszéde ezen részének okfejtését komolyan akarjuk venni. Ma (febr. 18.) reggel 9-kor Khuennél voltam Tiszával együtt. Khuen közölte az Andrássy által tegnap átadott és általam már ismert határozati javaslatokat. Rövid eszmecsere és Khuen felvilágosítása után megállapodtunk abban, hogy a határozati javaslatok elfogadhatók. Az ellenzék itt megkapja azt, amit kíván, és ezzel elérte a követelései között az alkotmányjogilag leglényegesebbet. A választói reformra vonatkozóan Tisza némi aggályoskodása után megállapodás történt a december 31-ig történő előterjesztés iránt. Alapelvei a feliratban foglaltak szerint, különösen kiemelve a választási eljárás tisztaságának és a lehetőségekhez mérten a költségeknek a csökkentését. Ez utóbbi a decentralizálás, a községenkénti szavazás útján érhető el. Khuen ezután elment Andrássyhoz és közölte vele a „hozzájárulást." Most már Kossuthékon áll, hogy a helyzet higgadt mérlegeléséből a következtetéseket a további magatartásukra levonják. Ha Andrássy feltevése helyes, úgy a holnapi ülés eredménye a Kossuth-párttal való megállapodás lesz. Persze még sok tényező fog beleszólni, köztük még olyan is, aki csak a zavarosban való halászást tekinti a politika hasznot hajtó mesterségének. (Polónyi, Barabás...) Túlságos optimizmusnak nincs helye, de az bizonyos, hogy pártunk megteremtette a béke lehetőségét. Olyan pozícióba hozta Apponyiékat, amely a szélső harc újabb felvételére már sehogysem alkalmas. Ami Justhékat illeti, úgy valószínű, hogy egyelőre még a „kurucot" fogják adni, de nem kétlem, hogy amenynyiben a Kossuth-párttal való megállapodás létrejöhet, úgy a meggondolás a Justh-párt elemeiben is előbb-utóbb tért fog hódítani. [...] Persze, más lesz a helyzet, ha a megállapodás nem jön létre. A mai véderőjavaslat keresztülvitele előtt az akadályok meghatványozódnak. Itt könnyen előállhat egy olyan pillanat, amikor a türelmét vesztett hadvezetőség oly irányban fogja keresni a megoldást, amely a hadsereg materiális igényeinek kielégítését a teljesen megfeneklett helyzettel szemben mégiscsak biztosítaná. A közös küzdelemben a Justh-párttal egybeforrt Kossuth-párt a provizórium kérdését is lassacskán más szempontból bírálná el, ha ez lenne a legbiztosabb mód arra, hogy a kormány megbukjék, ami minden parlamenti küzdelemnek a végcélja. [...] A tegnap esti (18)

169 pártkonferenciák nem sok érdekeset hoztak. Justhék