Gilicze János - Vígh Zoltán: Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912 - Dél-Alföldi évszázadok 2. (Békéscsaba - Szeged, 1988)

Návay Lajos politikai jegyzetei 1910—1912

java slatok napirendre tűzése egyszersmind a parlamenti harc kiújulását fogja jelenteni, ennek minden komoly következményével. A Justh-párt harci készsége már bizonyos és egyszersmind akadálya annak is, hogy a többiek engedékenyebbek legyenek. A Justh-pártban nagy az öröm, mert ha a „béke" Kossuthékkal hamarosan létrejött volna, úgy a szélső harc folytatása megnehezedett volna. A bécsi események után azonban nagyot fordult a helyzet, mégpedig Justhék előnyére. Az ország előtt az lesz demonstrálva, hogy az ellenzéki szempontból hajthatatlan Justh-pártnak volt igaza, mely legalább távol tartotta magát az Apponyi és Andrássy által folytatott nyilvános alkudozásoktól. [...] Mindent összevetve tehát ma a helyzet kedvezőtlenebb a munkapártra nézve, mint volt a küzdelem eddigi bármely szakaszában. A kabinet helyzetét igen súlyosnak látom, ha még nem is válságosnak. Noha a mai audiencia a válságot is akuttá teheti. A bécsi lapok egy része (Neue Freie Presse) meghúzza a halálharangot a Khuen-kormány felett a császári hatalom merev „nem Iehet"-je miatt. Arra is utalnak, hogy a véderójavaslatok tető alá hozása már nem késhet sokáig. (A Presse kombinációja szerint a végső terminus június lenne.) A bécsi lap azt várja Khuentől, hogy egyrészt számoljon a császár akaratával, másrészt biztosítékot nyújtson, hogy e javaslatokat letárgyaltatja. Ami az első követelést illeti úgy tudom, hogy Khuennek és a minisztertanácsnak mi az álláspontja. A teljes merevség itt a „törést" kikerülhetetlenné tenné. A másodikra nézve nem tudom, mi lehet Khuen válasza, de ha közeli terminusra ígéretet tenne, úgy nem számolt a mai helyzettel, mert ez a gyors megoldást teljesen kizárja. A mai helyzet alatt csakis a mai döntő tényezőket értem, így többek között a mai házelnökséget is. Ha Khuen (illetve Tisza) az erőszakos megoldásra gondolna, úgy már ma bekövetkezett volna az a perc, amelyet már novemberben kiterveltek, és amely szükségessé tenné az én lemondásomat. Ezt a kérdést okvetlenül tisztázni kell, mert most fő a végleges és határozott irány. Ha Khuen rövid időre szabott taktikája az energikus rendszabályok alkalmazását nélkülözhetetlenné teszi, úgy nincs vesztenivaló ideje, nincs helye az erőszakkal feltétlenül ellenkező kísérletezésnek, hanem az egyedüli célhozvezető út csak az lehet, ha olyan elnökséget állítanak be, amely a most meginduló harci taktika összes fejleményeivel egyetért, illetve a Tisza által propagált harc tényleges megvívására alkalmas. Minden pillanatban kész vagyok feltűnés nélkül átadni a helyemet olyannak, aki a kormány taktikája szerint az elnöki állás betöltésére nálam alkalmasabb. [...] A mai nap (ll)

164 szenzációja Lukács miniszter bécsi utazása. A pénzügyminiszter Khuen meghívására a délutáni vonattal utazott, a mai feszült helyzetben természetesen igen sok kommentárra és kombinálásra adott alkalmat. Sokan voltak akik — bécsi forrásokra támaszkodva —• a kormány sorsát máris megpecsételtnek vélték és odáig mentek, hogy Lukácsban látták a „holnap" miniszterelnökét. [...] Bolgár szerint valószínű, hogy a mai kormányt rövidesen elejtik és helyébe kineveznek egyet, amely mindenekelőtt a hadügyi kérdések átmeneti jellegű megoldását biztosítja, hogy azután a választói reform sürgős megalkotásával a magyar közélet évek óta vajúdó nagy kérdését a megvalósulás stádiumába vezesse. Ennek a kabinetnek a feje a kombinációk szerint