Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)
I. A régió természeti földrajza a középkorban
egyenletes. A régióban megtelepedő' ember számára egészen a török utáni időkig, a vizek mellett, fontos jelentőségük volt a települések létrehozásakor. A Maros hordalékkúpjának központi része adja a legváltozatosabb felszíni formákat. Kevesebb szintkülönbséget mutat a hordalékkúp északkeleti szárnya, az ún. Békési-sík, valamint nyugati szárnya (Csongrádi-sík), míg a HármasKőrös süllyedékének déli területe ismét változatosabb felszíni viszonyokat nyújt. 124 Ha számba vesszük a forrásainkban szereplő, a felszín kiemelkedéseire utaló adatokat (domb, halom, hegyes, esetenként szeg szavak valamilyen összetételes megjelenését) hozzávetőlegesen az előbbi megállapításokat követő elrendeződést mutat a táj középkori képe is. A középkori Zaránd megyében Orosházától délre lokalizálható Bánhegyes, 125 onnan délre Tótkomlós és Battonya között Mezőhegyes, 126 innen keletre fordulva, Kevermes tájékán Dombegyháza, 127 Dombiratos 128 és Boroshalma-teleke. 129 Pél (ma: Pilu, Románia) tájékán feküdtek: Décanhalma, 130 Fekete-halom 131 és Kozoroshalom, 132 Kevermes és Lökösháza között pedig Tégláshalom. 133 A középkori Zaránd megyében terült el Mártondombja, 134 és Kerekhalom. 135 Simánd (ma: SJmand, Románia) tájékán állt a Sátorhalom 136 és Hewhalom, 137 a Fehér-Kőrös partján Erdőhegy 138 (ma: Pádureni Románia), Kígyós-halma 139 pedig Kígyós és Fövenyes között. Kétegyháza környékén is megneveznek a források egy halmot. 140 A középkori Zaránd megyébe helyezhető még Kettőshalomzery, 141 Kishalomzery 142 és Nagyhalomzery. 143 A középkori Békés megyében terült el Egyeskorhány, 144 ugyanitt volt található Kétkorány 145 és Kéthegyes, 146 Békéscsaba tájékán pedig Kettőshalom. 147 Kétsopron határában feküdt Ördöngöshegyes, 148 amelyet Csákóhegyes néven is említ egy forrás. Csapszeg 149 a mai Kamut tájékán, Félhalom 150 Gyomától délre lokalizálható. Ecser és Fábiánsebestyén határjárásakor a két település között sorolják fel Koszoróshalom 151 és Nagyhalom 152 nevét, valamint még két kisebb halomról 153 is szólnak a mesgyék kijelölésekor. Békés megyén belül Kezyhalom 154 nevét pontosabban nem sikerült meghatároznunk. Bodeshalomteleke 155 és Meszeshalom 156 Hódmezővásárhely délkeleti, míg Királyhegyes 157 Makó északnyugati határában feküdt. Szentes környékén lokalizálható Lapulnokhalma 158 és Szentmihály halma, 159 Mindszent és Mártély között a Tisza mentén Korhány. 160 Buzirhegyesegyház 161 helyét nem tudtuk meghatározni a régión belül. A Körös—Tisza—Maros köz felszínének felépítésében fontos szerepet játszott a homok, jelentős az agyag előfordulásának száma, és legjellemzőbb felszíni üledék a löszös iszap, amelynek leggyakoribb megjelenési formája az infúziós vagy ázott lösz. E talajépítő tényezők jelenléte, a víz és a szél munkája, a növényzet talajt formáló tevékenysége alakította ki a magasabban fekvő helyeken a
