Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

Az egykor Kétegyháza és Kígyós között lévő Apáti nevű falut a Czibak és a Sztáry családok 1402-ben Buga Péter váradi polgár atyjának adták el, a másik felét pedig Buga Péternek zálogba vetették.

34 Zsigmond király 1403-ban Losonczi János halála után a gyulai uradalmat Maróthi János macsói bánnak adományozta. A több mint negyven birtokból álló uradalom java része Békés és Zaránd megyébe esett. Bagd később Gyula egyik utcájaként szerepelt. Ugyancsak Gyula területébe olvadt a tatárjárás előtt már említett Krakó, valamint az egykor a Körös jobb oldalán állott Újfalu. Karácsonyi János véleménye szerint Gyula Újvárosi részén állt Szent Móric temploma, amelyet három sor ház vett körül, ezért említi az oklevél a három Szentmóricot. Gyulavári határában nyugatra állt az 1232ben már említett Izsák, Gyula szomszédságában, tőle délre, Izsák és Szélhalom közé esett Turgony. Az 1230-ban már előfordult Szerhet Gyula és Gyulavári között állt a Körös bal partján. Az egykori Kakucs helye ma puszta Kétegyháza mellett Békés megyében. Szentbenedek Gyulától délnyugatra, Györké és Szélhalom szomszédságában terült el. Györké ugyanazon a vidéken állt. Az 1230ban feltüntetett Gyulavárit ugyancsak említik a birtoklistában. Elektől délnyugatra volt található a mai Almáskamarás középokri elődje, Kamarás. Atyaz a birtoklistában Simánd után következik, nyilván Simánd mellett állt az annak korábbi nevével (Apás) rokon hangzású névvel szereplő hely. Kávás Görhe, Erdőhegy (ma: Pádureni, Románia) és Simánd (ma: §imand, Románia) között lokalizálható. Az 1291-ben már emlíett Köbli a Fehér-Körösbe szakadó Nagyér torkolatánál állt. Somos helye ma puszta Nadab (ma: Nádab, Románia) és Csintye (ma: Cintei, Románia) közt. Hegenháza Csintye szomszédságában feküdt. Décse 1138 után itt fordult elő újra. Bakadegyház a felsorolásból következően Décse tájékán lehetett. Bercsényegyház Tölgytől dél felé, Endrődtől délnyugatra esett. Keresztúr Gyomával volt határos. Az oklevélben említett. Veresegyház a birtoklistából ítélve talán Mezőberénytől északra állhatott. Kondorosegyház, amelyet a tatárjárás előtt feltüntettek már, újra itt fordult elő, nevéből következően már pusztaként, Pitvarosegyház Szénás és Csabacsűd között fekvő puszta volt. Kerekegyház mint puszta bizonyára Szénás és Csabacsűd között terült el. Buzírhegyesegyház helye ma már nem lokalizálható. Mindössze egyszer szerepel a forrásokban, nyilván puszta lehetett. A másik Kerekegyház a korábban említett Vaddal volt azonos. Vagyusegyház Bakadegyház tájékán lévő puszta lehetett. Nevét mindössze itt jegyezték le, többé nem fordult elő a forrásokban. Fazokasegyház Csabacsűd és Szénás között elterülő puszta volt. Szénásegyház a mai Nagyszénás határában állt.

35 Ajtós, amely Gyulával északnyugatról volt határos, neve először személynévben bukkant fel abban az oklevélben, amelyben az aradi káptalan számára