Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A XIV. század első harmadától a XVI. század második harmadáig

Zsigmond király Maróthi Jánosnak tett, fentebb említett birtokairól az iktatást rendelte el. 36 Eperjes, amely Arad környékén a Maros mellett terült el, 1405-ben bukkant fel az oklevelekben. 37 Szeri Pósa fia István fiai: Péter, György és Ist­ván fia István az ellen tiltakoznak, hogy Kerekeg) házi Pál fia Miklós és társai a Pósák Szenípál és Három fülű nevű birtokait háborgatták, amelyek Aradtól északra lokalizálhatok. 38 Zaránd határában Csumólelek, Soklyó (ma: Sjclau, Románia), és Szederkény, amelynek nevét Erdőhegy (ma: Pádureni Románia) Szederkény nevű pusztája őrzi, 1406-ben tünt fel. 39 A Zaránd megyei Csermő melletti Csókástelek neve 1407-ben került először lejegyzésre a Bethlenek és Neczpáliak birtokvitája során. 40 A Hódmezővásárhelytől nyugatra, a Tisza partján állt Körivélyes neve is ekkor szerepelt újra a tatárjárás után. 41 A Tisza mellékéről hosszú ideig hallgattak a források. 1408-ból azonban a Hódmezővásárhelytől nyugatra, délnyugatra esett Solt, Koiucsháza és Köké­nyes nevét jegyezték le a Solti család adománylevelében. 42 Előd, amelyet Nagy­lak vidékén lokalizált Borovszky Samu, 1409-ben tünt elő a forrásokból. 48 Az Aradtól északra fekvő Gyelid az aradi káptalan 1135-ös hamisnak mondott oklevélben bukkant fel először, utána 1410-ben tünt fel újra Gyelidi János aradi kanonok nevében. 44 1412-ben Siket Elek iktattatta be magát a korábban Simánd (ma: §imand, Románia) és Nadab (ma: Nádab, Románia) közé eső Serbed és Szentgyörgy valamint az akkor ugyancsak Zaránd megyei Kétegy­háza (Gyulától nyugatra) birtokába. 45 Neczpáli Imre fia György és iktári Beth­len Miklós fia Gergely más birtokaik mellett a Miklóslaka (Gyoma után említik) nevű prédiumra vonatkozóan is megegyeztek 46 1413-ban. 1415-ből két Zaránd megyei falu, a Szentanna (ma: Síntana, Románia) keleti részén feküdt Apáti és a mellette állt Komlós neve hagyományozódott ránk Czibak Mihály és László valamint Apáti Imre egyezséglevelében. 1415-ben tünt fel először a szintén Zaránd megyei Kétegjháza és Lökösháza közt feküdt Jánosegyháza, amely ebben az időben nevéből következően puszta lehetett. 47 Bár ismeretes előttünk az egyes helyneveket feltüntető oklevelek kiadásának esetlegessége, úgy véljük, mégis oda kell figyelni egy, a források adataiból követ­kezőjelenségre. A XIV. század második felétől a XV. század második évtizedéig tartó időszak alatt az eddig kevés helynévvel jelentkező Zaránd megye területé­ről, Gyula, Borosjenő, Szentanna és Simánd vidékéről igen sok helynév, az időszakban feltűntek 55%-a került elő. A százalékos arány még nagyobb lenne, ha a régió keleti és nyugati részéről származó helynevek viszonyát vizsgálnánk. A településnevek előfordulásának sokaságából óvatosan arra következtethe­tünk, hogy a XIV. században régiónk keleti, jobbára ma Romániához tartozó felében egyfajta gazdasági gyarapodás, növekedés következett be. A fellendülés

Next

/
Thumbnails
Contents