Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - A tatárjárástól a XIV. század közepéig

két oklevélben felsorolt terra-k, pl. Bő, Lába, Cuca, Dama, György, Kéra, Sarus, Beregdu egy részének neve a középkoron át mindössze egyszer szerepelt oklevelekben, és ezért inkább ideiglenes jellegű földművelő vagy állattartó szállásként, falumagként tarthatjuk őket számon. Ilyennek véljük egyébként Telkit is, amely bár kétszer, 1230-ban és 1232-ben szerepelt,

57 nevében hordozza a telek, a ház(ak) emelésére alkalmas hely, elnevezést. Egyébként a lakóik által elhagyott helyekről, pl. Hén és Fejéregyház Békés megyében,

58 valamint a három üres faluhellyel is rendelkező Köztelek,

59 és a hozzájuk hasonló számos más, az illető oklevél kiállításakor lakatlan faluhelyről sem tudjuk eldönteni, hogy mikor is néptelenedtek el, a falupusztásodás melyik oka játszott közre eltűnésükben. A gazdasági tényezők hatását látjuk abban, hogy bár számos falu elpusztult, és újak is keletkeztek, a régió településszerkezete a XIV. század közepéig nem változott meg. Úgy véljük: a kunok betelepítése a Körösök és a Maros vidékére sem csupán a tatár pusztítás következménye volt. Régiónkban azt megelőzően is tág hely fogadta a letelepülni szándékozókat, sőt amint látni fogjuk, a földművelés azonos technikája mellett a XV. században sem jelentett gondot a török elől menekülő szerb jobbágyok letelepítése. A XIII—XIV. század során a népesség növekedése megkívánta új agrotechnikai eljárások bevezetését Magyarországon is. Az eke használata, az ugarolás bevezetése, mint Maksay Ferenc írja, társadalmi változást eredményezett, és hatást gyakorolt a településrendszerre is. Az új technika és művelési rendszer kedvezett a nagyobb falvak létrejöttének. A falupusztásodás fő oka éppen e változásban keresendő. A gazdasági hatásokra bekövetkező társadalmi változásokról Szűcs Jenő kifejti, hogy a XIII. században nagyfokú változás nyomán elindult a társadalmi helyzetében azonos jobbágyság kialakulásának folyamata.

60 A földművelés formájában bekövetkező változásokról régiónkban nem beszélhetünk, ám hogy az említett időszak valóban a jobbágyfalu kialakulásának kora, azt egyrészt a falupusztásodás jelenségének megléte (lásd erre a régészeti feldolgozásokat és az általunk felsorolt eseteket), másrészt a szolgák neveit is felsoroló oklevelek eltűnése bizonyítja vidékünkre vonatkozóan. Csák Miklós végrendeleteiben (1231—1239) a libertinusokat még személyenként adományozta, erre még 1278-ban is találunk példát. Az említett Pál bán szolgákat adományozott és szabadított fel, de a tatárjárás után keletkező többi oklevélben már nem szerepel a szolgák leltára. Feltehetően azért, mert megváltozott körülmények között nem látták szükségesnek felsorolásukat név szerint.Véleményünk szerint az új típusú jobbágyfalvak kialakulását vidékünkön nem a gazdasági kényszer hozta magával, hanem — mint erre Szűcs Jenő is utal — a földbirto-