Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

Beköszöntő: Kristó Gyula

Beköszöntő A jelen kötettel új sorozat indul útjára. Sorozatot indítani annyit jelent, mint bízni a jövőben, remélni azt, hogy az elkövetkező kutatások eredményei megtöltik majd a sorozat köteteit. De nem egyszerűen csak bizakodást jelent, hanem egy kicsit a jövő irányítását, birtokbavételét is. Egy sorozat mindig zászló, amely mögé fel lehet sorakozni. A zászlóbontás elmaradása folytán sok jószándék mehet veszendőbe, szétforgácsolódhat sok derék akarat, a zászlóbontás viszont együvé gyűjtheti mindazokat, akiknek szíve e zászlóért dobog. E sorozat a Dél-Alföld zászlaját hordozza fennen. A Dél-Alföld földrajzi és politikai fogalom egyszerre. Földrajzi annyiban, amennyiben alapvető kategóriává földrajzi fogalmat tesz meg, síkvidéket, azt, amely a mai Magyarország Dunától keletre elterülő déli táját jelöli. Politikai fogalom annyiban, amennyiben az Alföld nem ér véget Magyarország déli és keleti határainál, hanem tovább nyúlik azon mindkét irányban, vagyis a Dél-Alföld ilyen értelemben nem az Alföld (a régi terminológia szerint: a Nagy Magyar Alföld) déli részét jelöli, hanem azt a területet, amelyet mindenképpen mesterséges határvonal, a 20. században meghúzott országhatár „zár le". Dél-Alföld tehát a ma Magyarországhoz tartozó Alföld déli fele, s nem az Al-Dunáig nyúló Nagy-Alföld déli része. Az így — részint természetes, részint mesterséges határok által — körülhatárolt területet megint csak további mesterséges határok szabdalják tovább, a megyék határai. A megye már abban a formájában, ahogyan a középkor hajnalán kialakult, a természetes földrajzi határokkal szemben mesterséges képződmény volt. Alkalmanként tekintetbe vett ugyan természetes határpontokat (nagyobb folyókat, vízválasztó hegygerinceket), de alapvetően ezektől függetlenül formálódott területe. A középkorban e ma Dél-Alföldnek nevezett területen Bodrog, Csongrád, Csanád, Békés, Zaránd, Arad, Bihar, Szolnok, Heves, Pest és Fejér megyék területe, valamint a Kunság osztozott. Az 1950. évi megyehatárrendezés Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék között osztotta fel a DélAlföld területét. Aligha kell mondani, az 1950-ben meghúzott határok szintén mesterséges vonalak voltak, igazgatási célt szolgáltak. A megyéket további közigazgatási vonalak szelik át, előbb eredendően a járások, majd a járások megszűntével a települések (városok, falvak) közigazgatási határai. Azt sem kell