Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)
Beköszöntő: Kristó Gyula
külön hangoztatni, hogy e határvonalak a történelem folyamán bármikor az emberi élettevékenységeknek csak azon vonatkozásait illetően játszottak nagy szerepet, amelyek e határvonalak rendeltetésével kapcsolatosak, vagyis alapvetően a közigazgatással összefüggésben. A történetírás nagyon sokáig nem tudott e mesterséges határok vonzerejétől szabadulni. Úgy képzelte, hogy az emberi tevékenység minden vonulata kielégítően tárgyalható a megye, a város vagy a falu közigazgatási határa közepette. A történetírásnak ezt a képzetét nagyon is materiális tényezők tartották állandóan éber állapotban. A mindenkori társadalmi igény, illetve az ennek kielégítését szolgáló anyagi erőforrások rendre éppen a közigazgatás központjaitól, a megyei, városi, falusi magisztrátusoktól érkeztek. A megye, a város, a falu volt kíváncsi saját múltjára, s dicséretesen áldozott is kíváncsisága kielégítése érdekében. így keletkeztek hosszú évtizedeken át a megye-, a város-, a falutörténeti összefoglalások. S minél több ilyen készült, annál inkább megerősödött a történészek véleménye: vannak olyan vonulatai a történelemnek, amelyek nem idomulnak a mesterségesen megvont határokhoz, szétfeszítik annak kereteit. Könnyű belátni ennek igazát, ha arra gondolunk: a hajdanvolt események, folyamatok sokszor nagyon mélyben fekvő mozgatórugói eleve nem is igazodhatnak modern határokhoz. Ezt felismerve előtérbe került a regionális történetírás. A Dél-Alföld — régió. Ki merné tagadni, hogy táji megjelenésében, geológiai struktúrájában, földrajzi helyzeti energiáiban alapvetően különbözik akár a dunántúli, akár az északi hegyvidéki régiótól. A földrajzi környezet más és más megélhetést, foglalkozást biztosított, e materiális tényezők összessége következtében pedig más és más karaktert, jelleget kölcsönzött az itt élő embereknek. Kialakult a genius loci, a hely szelleme. A földrajzi helyzet adta különbözőségek mellett a történelem folyamán egyéb más eltérések is kialakultak. Az egyik régió más államhoz tartozott, mint a másik (elég ha a török hódoltság másfél százados időszakára gondolunk), más uraság alatt élte életét, mint a másik (megint elég, ha a XVIII. századi állapotokat tartjuk szem előtt). Az eltérő geográfiai és históriai adottságok eltérő településszerkezetet eredményeztek, ami visszahatott magára az uralom formáira is, hiszen hosszú évszázadok óta más volt a város és megint más a falu irányítási módja, fennhatósági köre. Az ember a régióban nem csupán elszenvedte a földrajz és a történelem csapásait és élvezte azok áldásait, hanem tevőlegesen részt is vett a földrajz és a történelem alakításában. A földrajzban úgy, hogy mocsarakat csapolt le, folyókat szabályozott, erdőket irtott, a történelmében pedig úgy, hogy megpróbálta saját érdekeit minden gátló és tiltó tényező dacára is érvényesíteni. Ugyanakkor könnyen belátható, hogy maga a régió sem egységes. Csak a
