Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)
IV. Eredmények
Eredmények A holocénban a Körös—Tisza—Maros köz domborzata keveset változott. Kialakult a folyókhoz közelebb (10—20 km-re) fekvő alluviális, a középkor során Rétségnek nevezett terület, amelyet a felszín tagoltsága (álló- és folyó vizek, hátságok, dombok és mély területek) jellemez. A főfolyóktól távclabb elterült vidéket Mezőségnek nevezték, domborzata a rétségi tájékhoz képest kevesebb változatosságot mutat. A mezők és rétek végtelennek tűnő világát helyenként néhány ér, lefolyástalan mélyedésekben kialakult tavak és halmok törik meg. A régió földrajzi arculatára utaló adatok esetlegesen és más céllal kerültek az oklevelekbe, mégis, amint térképre vetítésük mutatja, fő vonalakban megrajzolható belőlük a táj képe. (Lásd a térképet.) A táj apró változásait az okleveles adatok alapján nem lehet figyelemmel kísérni, így az általunk adott középkori természetföldrajzi kép statikus. Az ember környezetalakító munkáját (gátépííés, rekeszezés, halastó ásás) is csak ritkán tudtuk konkrétan megragadni az elszórt és gyér utalásokból. A régióban máig maradandó földrajzi változásokat a folyószabályozáson kívül a bronzkor nomádjai teremtették a kurgánjaik emelésével. A régió mintegy hétezer év óta töretlenül lakott. Az emberi élet folytatására, megtelepedésre igen alkalmas területen a földművelést és az állattenyésztést főfoglalkozásként űző népek többször váltották egymást a honfoglaló magyarság megérkezéséig. A honfoglalók az elsők között szállták meg a vidéket. Lakóhelyeik, szállásaik nagy részét, ha a szükség úgy hozta, könnyen tudták változtatni. Az állandó és ideiglenes településtípusok hosszabb ideig párhuzamosan fennálltak egymás mellett. Az ideiglenes települések főként állattartó szállások lehettek, de az egy-két emberöltő hosszan fennállt prédiumok, feudális mezőgazdasági szolga telepek is gyarapították számukat. A honfoglalás és a tatárjárás közötti időszakból a régió településrendjét csak részleges, mozaikszerű adatok alapján tudtuk megrajzolni. A jól felhasználható és elemezhető részletekből következtetni lehetett az egészre. A teleli 7
