Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

III. A régió mezővárosai

hogy a jenó'i és a pankotai uradalom közös igazgatás alatt állt, ugyanis Chery Antal, Petneházy Miklós és Nadabi János jenó'i és pankotai várnagyok voltak. Az 1477-es és az 1478-as oklevél pedig a település státuszával kapcsolatosan hoz hírt, azaz mindkettő szövegében oppidumként emlegetik.

93 A város XVI. századi történetére vonatkozóan kevés adatot találtunk. 1501-ben Mátyás volt a pankotai pap. 1536-ban Oláh Miklós Hungaria-jában említi Pankota várát. 1552—53-ban folyt Losonczi István leányainak fiúsítási ügye. Mivel a török veszély miatt más helyre nem tudtak elmenni, a lányokat, Fruzsinát, Annát, Klárát és Dorottyát Pankotán iktatták be birtokaikba. Ez alkalommal a Pankotához tartozó uradalomról is szó esett. A birtokok közül a Zaránd megyeiek: Szilas, Roxin, Csigerfalva, Bánvásári, az öt (Magyar-, Agyagos-, Székes-, Mézlő- és Felső-) Dud, Septely és Sanctus(?) háza amelyek közül Felső-Dud elhagyott volt, a vár körüli vidéken feküdtek. Az uradalomhoz tartozott ebben az időben még a Losoncziak ősi birtokai közül az akkor Heves megyében lévő Abád, Tomaj és Bánhalma. Ide kapcsolták még az egykor vásárhelyi kastélyhoz tartozott Csanád megyei Rétkopáncsot és Ráróst is.

94 Az utóbbi kettő bizonyára a Losoncziak hódvásárhelyi birtoklásával kapcsolatosan került az uradalomhoz. A Zaránd megyeiek voltak a pankotai uradalom törzsbirtokai korábban, az általunk tárgyalt időszakban. Nem véletlen tehát, hogy a pankotai polgárok a hegyvidéki részekben alakítottak ki gazdasági kapcsolatokat, hiszen az uradalom, amelyben esetleg kisebb tisztségeket vállaltak, a várostól kelet felé, a hegyvidéken és annak aljában terült el. A város gazdasági erejét hűen tükrözi, hogy a XV. és a XVI. században egyaránt ki lehet mutatni pankotai illetőségűeket a külföldi egyetemeken, jóllehet a szép lista kialakulásához hozzájárultak a pankotai főesperesek is. A bécsi egyetemen 1413-ban kétszer baccalaureati formati-nak és decretum doctoris-nak, egyházi törvénytanítónak bejegyzett pankotai főesperes, egri kanonok, akinek nevét (Johannes Zemsche ill. Zimischen) Schrauf Károly Semseinek véli, azonos személy lehetett azzal a János pankotai főesperessel, váradi és egri kanonokkal és tasnádi vikáriussal, aki 1411. március 18-án bizonyítja, hogy Bagosi Péter Ákosi Jakab nejének, Klárának leánynegyedét készpénzben megadta.

95 1435-ben ugyancsak a bécsi egyetemen jegyezték be Pankotai Ágoston, János nevét, 1427-ben Pankotai Istvánét, 1439-ben pedig Pankotai Mihályét.

96 1431-ben Krakkóban tanult Pankotai István Mihály,

97 aki talán azonos személy lehetett az 1427-ben Bécsben bejegyzett Pankotai Istvánnal. Pankotai János nemcsak tanult, tanított is a bécsi egyetemen. 1435-ben szerepelt először Johannes Bankota néven. A bölcsészeti karon 1439-ben a