Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
szertelen és nagytömegű szállítás miatt sokszor egyáltalában ne lehessen értékesíteni. — Bizonyos, hogy a szervezett export esetén a makói indulási ár nem 7 pengó', hanem legalább 10 pengő lett volna és nem kellett volna ezt az árat sem leejteni 4—5 pengőre, miután július végéig a makói hagyma Ausztriában úgyszólván egyedül van piacon. — Természetes, hogy Makón úgy a kereskedők, mint a termelők kétségbeesve nézték az elkövetkezendő értékesítési saison elé, miután az eddigi másik fő-piac, Németország, elzárkózott a makói hagymának a behozatala elől, — a termés pedig óriási volt és ami a legnagyobb baj volt, — a hagyma minőségileg is sok kívánni valót hagyott maga után. — Ekkor váratlanul megjelent a makói piacon vásárlóként Anglia. Az egyiptomi hagyma ott is kifogyott, — spanyol „nyári" hagymában kicsi volt a termés, — a holland hagyma pedig még nem volt szállítható. ... Kétségtelen, hogy a makói hagyma katasztrófáját a szervezetlenség idézte elő, mert ha nem küldtek és vettek volna rövid idő alatt ilyen nagy mennyiségű hagymát, akkor a magyar hagyma az egész saisonban elhelyezhető lett volna Angliában. Ugyanis eltekintve az Angliába érkező nagy mennyiségtől, — a kataszttrófát főleg az idézte elő, hogy az augusztus 1-vel végződő héten az Angliába érkezett cca 74 000 zsák hagyma és a 8-val végződő héten érkezett cca 85 000 zsák hagyma 80%-a ugyanazon kikötőbe, Hullba lett szállítva. Nem volt áttekintés és a hulli piac, amely Anglia legnagyobb hagymapiaca s ahol éppen a nagytömegű és mindig rosszabbodó minőségű vöröshagyma tárolt, — elárasztotta hónapokon át az egész országot olcsó ajánlataival és ez tette lehetetlenné a további exportot. Makó, 1937. április hó A makói hagymatermesztés jövője 0 ... A háború előtti években a makói hagyma értékesítése nem képezett problémát. Európának csupán néhány államában foglalkoztak olyan arányú hagymatermeléssel, amely mellett a belföldi szükségletet kielégítették. A legtöbb európai állam bevitelre szorult és ennek az importszükségletnek nagy részét a makói hagyma elégítette ki. A háború utáni években úrrá lett nemzeti önellátási elv a legtöbb európai államot arra vitte, hogy belföldi hagymaszükségletének biztosításáról bevitel "A makói hagymatermelés jövője — Makó, 1938. május 11. Eredeti fogalmazvány, olvashatatlan aláírás, pecsét. CsmL 1. IV. B. 451. Csanád—Arad—Torontál k. e. e. vármegye főispánjának iratai 486/1938. Eln. ir.
