Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
helyi csoportjainak megalakítása. Az ellenzéki pártok közül a Rassay-pártnak elsősorban Szegeden volt jelentős bázisa. Hódmezővásárhelyen, Makón, és Szentesen a 48-as Függetlenségi Párt (Kossuth Ferenc körül kristályosodott ki a liberális polgári, kispolgári és értelmiségi, sőt részben paraszti ellenzékiség. Sajátos helyet foglalt el a politikai pártok között Dénes István Földműves és Munkáspártja, amelynek egyik központja és szervezési területe a megyében volt. A szociáldemokrata párt ellenzékévé formálódott párt tévútra vezette a befolyása alá került földmunkásokat. Voltak a megyében olyan munkásszervezetek is, amelyek közvetlenül és nyíltan az ellenforradalom támogatójaként léptek fel. Közülük elsősorban a Szegeden rövid ideig működő keresztényszocialista mozgalom érdemel említést, amelynek azonban a megyében jelentős szervezetei nem épültek ki. A baloldali munkásmozgalom szervezetei közül kiemelkednek a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón, Csongrádon, Szentesen és Mindszenten 1926-ban létrejött alapszervezetei. Az itt közölt dokumentum a Csanád—Arad—Torontál megyei politikai szervezeteket veszi sorra. Külön említésre méltó, hogy a szélsőjobboldali szervezeteknek nem sikerült gyökeret verni a megyében. 43/1929. eln. szám Tárgy: Február hó 1-én esedékes helyBelügyminiszter zetjelentés Budapest Nagyméltóságod 10-789/1928. VII. res. számú rendeletére jelentem, hogy a magyarországi fasiszta párt szervezői a központi járás területére három ízben kérelmeztek tagtoborzó engedélyt. Engedély részükre egy esetben sem adatott ki. A kormányzatomra bízott közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területén az elmúlt 15 nap alatt a különböző fasiszta pártok részéről szervezkedési mozgalom jelei egyebütt észlelhetők nem voltak. A vármegye járásaiban említésre méltó esemény, szervezkedés nem történt, illetve észleltetett. Kommunista agitáció, paraszt-szovjet mozgalom stb. sehol sem állapíttatott meg. Franciaországból munkás haza nem tért, nemzetiségi mozgalomról szintén nincsen jelenteni valóm. A Bartha Miklós Társaság 8 szervezkedési akciót sehol nem fejtett ki. A németországi mezőgazdasági munkásakció lecsendesedett, Németországba való kiutazásra senki nem jelentkezett. Makó r. t. várost 0 illetően az alábbiakat jelentem: a A Bartha Miklós Társaság 1925. április 2-án alakult meg az Erdélyből menekült értelmiségi fiatalok kulturális mozgalmának vitapartnereként Budapesten. Tagjai nagyobbrészt a jobboldali indíttatású értelmiségi ifjúsági csoportból kerültek ki, — akik csalódva a „népi-nemzeti megújulást" szerintök elzáró bethleni-rendszerben—a kor újabb ideológiai áramlataifeléfordultak. 1926—27-ben a társaságon belül kialakult egy radikális csoport, amely elsősorban Szabó Dezsőt és az általa közvetített Adyt tartotta szellemi elődjének. A Bartha Miklós Társaság tevékenységének csúcspontja 1928—29-re tehető. Nemcsak azért, mert ekkor rendelkezik a legnagyobb vonzerővel, hanem mert hatása ekkor terjed ki a baloldal felé is. SALAMON KONRÁD: A Márciusi Front felé Bp. 1982, Magvető K.) ^rendezett tanácsú város
