Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

A szociáldemokrata párt helyi csoportja az elmúlt fél hónap alatt tagtoborzás céljából három előadást tartott. Az elsőt január 16-án, mely alkalommal 42 párttag jelenlétében Kiss Ernő bőrmunkás tartott rövid előadást „A család fejlődése és a rossz gazdasági viszonyok" címmel. A bensőséges családi élet kimélyítését sürgette, s vázolta azt a nagy jelentőséget, mellyel a gazdasági viszonyok a családi élet mikéntjét befolyásolják. Majd Kotroczó József városi képviselőtestületi tag beszélt ezután. Előadásában a munkásságnak a közösségi politikába leendő bekapcsolódásnak szükségességét hangoztatta és bizonyítgatta. Hangsúlyozta, hogy míg a nem rég múltban csak Pesterzsébeten volt szociáldemokrata községi képviselet, ma már 45 helyen fejt ki ilyen működést. Majd a súlyos adózási viszonyokat ismertette, megemlékezett a városnak beruházási politikájáról, felemlítvén azt, hogy a város vezetőségét elismerés illeti azért, mert a közművekből a legszegényebb városrésznek is juttatott. A nehéz gazdasági viszonyok és népjóléti intézmények javulása, illetve sorozatos létesítése nem vihető rövid időn belül keresztül, mert a vesztett háború után a közpénzekkel meggondoltan kell bánni. Beszéde végén a párt kiépítésének szükségességét bizonyította és hangoztatta. A második előadás január 23-án volt, mely alkalommal Farkas Imre bőrmunkás beszélt. Nevezett a január 20. és 21-én Hódmezővásárhelyen tartott országos Szociáldemokrata Pártkongresszus eseményéről számolt be. E kongresszuson Makóról nevezett, továbbá Kotroczó József, Diós Sándor, Szabó János és Sulyok István vettek részt. Előadom, hogy értesülésem szerint a kongresszuson Kotroczó és Diós fel is szólaltak. Kotroczó a magyar munkásságnak közönyös magatartását ostorozta, s a mai gazdasági nehézségeknek okait — kijelentését idézem — nem egyedül a mai kormányzati rendszerben látja. Oka ennek a munkásság is. Hibáztatja a párt központi vezetőségét, mely a vidéki mozgalmakat nem támogatja kellőképpen, Budapestre helyezi a fősúlyt, s a vidékkel nem törődik kellőképpen. Diós a makói m. kir. államrendőrség ellen intézett éles támadást egy, a múlt esztendőben ellene folyt eljárás miatt, mely alkalommal előadása szerint rendőrség ellene agresszíve járt el. Szemrehányást tett a „Népszava" szerkesztőségének, hogy e tekintetben beküldött sérelmeit nem közölte le. Január 30-án a párt Ady emlékünnepélyt rendezett, mely alkalommal Czibula Antal szegedi kiküldött beszélt. Ady irodalmi jelentőségét fejtegette. Kiemelte azt, hogy habár Ady nem volt a gyári proletariátus közé tartozó küzdő munkatárs, tehát nem volt kifejezetten a munkásság szószólója, mégis a dolgozó ember jogaiért küzdött. 31/1929. eln. szám alatt január hó 27-én felterjesztett helyzetjelentésemben beszámoltam dr. Könyves Kolinics József ügyvéd által kezdeményezett „Újvárosi Társaskör" címmel alakítandó egyesületi mozgalomról. A jelzett társaskör 27-én