Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

A szab. kir. város tanácsa előterjeszti az alábbiakat: A Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. miniszter úr f. évi március 22-én Szegeden, a szegedi Tudomány Egyetem végleges elhelyezése ügyében személyes részvételével tárgyalást tartott... I. Az eddig folytatott tárgyalások eredménye az, hogy a Tudomány Egyetem építkezése három periódusban folyna le. — Az első periódusba esnék a következő négy objektum: 1. a gyermekklinika, 2; a belklinika, 3. a sebészeti klinika, 4. a bonctani, kórbonctani és törvényszéki orvostani közös fedél alá kerülő intézet. A második periódusban esnék: 1. a bőrgyógyászati klinika, 2. az elmegyógyászati klinika, 3. a nőgyógyászati klinika. A harmadik periódusba esnék a még fennmaradott és szükséges épületek felemelése. A város ezen építkezésekhez rendelkezésre bocsátaná a szükséges telkeket díjmentesen, a költségekhez pedig összesen 3 200 000 aranykoronával járulna hozzá, olyképpen, hogy ezen hozzájárulási összeg három egyenlő részletben volna esedékes mindig azon időpontban, amikor egy-egy építési periódus munkálatai megkezdődnek... A most említett építési módozat a város közönségének érdekét nem elégítené ki, mert az építkezés ilyen hosszú ideig elnyúlva, amely idő alatt a klinikák még szétszórtabb elhelyezése nemcsak a betegekre, a tanári karra, a hallgatóságra, s az előadások beosztására nézve, tehát végeredményben magára az egyetemre nézve, hanem Szeged és az egész Dél-Magyarország közegészségügyére nézve is terhes lenne. Nem kielégítő ezen lassú építési tervezet a város gazdasági helyzetét véve sem, mert az általános munkanélküliséget csak igen kismértékben enyhítené, már pedig nemcsak városi, hanem az állami érdek is az volna, hogy az egyetemi telep felépítése, a szükséges költségek biztosítása mellett, mintegy három évi időre vonassék össze, mert ez által a munkanélküliség kérdése Szegeden teljes megoldást nyerne, és megakadályozná a szegedi iparosok és szakmunkások külföldre való gravitálását. A tárgyalások folyamán a tudományegyetemi építkezések tekintetében kialakult egy másik megoldási terv is, amely az volna, hogy a város az egész egyetemi telep építése céljára ugyancsak díjtalanul bocsátaná rendelkezésre a szükséges telkeket, továbbá figyelembe véve azt, hogy 10 800 000 aranykoronába tehető az az összeg, melybe a szegedi egyetemi telep kiépítése kerülni fog, a nagy mű létrehozására a város azonnal hozzájárul 3 200000 aranykoronával... Ezen utóbbi program megvalósítása volna Szeged sz. kir. város érdekében álló, mert lehetővé tenné az egyetemi telep gyors felépítését s a város közönsége körében teljes megnyugvást keltve, feledtetni tudná a háromszori mellőzésnek igazságtalanságát;