Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

Szeged sz. kir. város nemcsak a mai Csonka-Magyarországnak, hanem a régi Magyarországnak is második legnagyobb városa lévén, joggal léphet fel azzal a kérelemmel, hogy az állam részéről megkapja mindazt, amit Debrecen megkapott, mert a város is megadja mindazt, amit Debrecen egyetemére áldozott, továbbá, hogy az állami hozzájárulás részleteinek kiutalásánál se jusson kedvezőtlenebb helyzetbe, mint Debrecen. — Különösen fel kell itt említeni azt, hogy Debrecen egyetemi telepének befejezésére, az állami költségvetésbe beállított összegeken felül még 4 000 000 aranykorona támogatást kapott. Ezen kérelem kapcsán nyomatékosan kell rámutatni azon tényre, hogy bár Szeged város egyetemhez való jogát közművelődésügyi okokból és magyar nemzeti érdekből a mindenkori kormányok mindig nyíltan elismerték és hangoztatták, mégis politikai okokból a várost háromszor érte igazságtalanul mellőzés. De nem mellőzhető azon ténymegállapítás sem, hogy Szeged város volt az a hely, ahonnan Magyarország újjáépítése kiindult, amely nagy munkához a város közönségének hazafiassága és áldozatkészsége adta meg az első lökést. II. A szegedi Tudomány Egyetem végleges elhelyezésénél a telket illetőleg három terv merült fel: 1. az újszegedi elhelyezés terve — ebben a tervben az egyetem összes épületei egymással kapcsolatban, a Temesvári körút mentén lennének elhelyezve. Ezen elhelyezés nem tartható megfelelőnek, mert, aj ez a terület mély fekvésű, sok feltöltést igényelne, s egy árvíz esetén e területek kellőleg megvédve nincsenek, b) a hídon való átjárás és a nagy távolság folytán a klinikákat a betegek kevésbé látogatnák és ez az egyetem sorvadásához vezetne c) egy esetleges ellenséges támadás esetén az egyetem ismét válságos helyzetbe kerülne, d) új közműveket (járda, út, világítás, vízvezeték, csatornázás) kellene létesíteni, amelyek oly nagy költséget igényelnének, hogy a város háztartása a felajánlhatandó nagy hozzájárulási összegen felül ezen újabb nagy terheket nem tudná elviselni. A Mars-téri elhelyezés terve: Ezen terv szerint igénybe volna véve az egész Mars-tér, továbbá a Londoni- és Párisi-körút mentén fekvő üres telkek. Ezen elhelyezési terv sem megfelelő, mert a klinikai telep egy teljesen zárt területen volna elhelyezve, amely területet gyárak, kaszárnyák, nagy börtönépületek vesznek körül, s így a klinikáknak tiszta szabad levegője egyáltalán nem volna. — Azonkívül a városnak az új közművek elkészítése s az egyes meglevő régi művek kibővítése itt is tetemes új kiadást okozna. A Fogadalmi Templom körüli és a Tisza-parti elhelyezés. — Eme terv szerint az új Fogadalmi Templom-tér, Somogyi-utca, Erzsébet-rakpart, Árpád-utca által behatárolt, valamint a Tisza Lajos-körút, Erzsébet-rakpart, Fenyő- és Markovits Iván-utca, továbbá a m. kir. áll. polgári iskola és Demke épületek hátulsó részei által határolt területek állanának az egyetemi építkezés céljára rendelkezésre. Úgy az egyetemi telep, mint a város érdekéből is egyedül ezen elhelyezési terv