Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

A szegedi kormány hadügyminiszterének rendelete a Magyar Nemzeti Hadsereg szervezéséről — Szeged, 1919. június 15-én. Magyar Hadügyminiszter 40/1919. =» Kiss JÓZSEF : A szegedi Magyar Nemzeti Hadsereg az ellenforradalomban. Szeged, 1942. Kézirat a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékének könyvtárában. L. sz. 384. Megjelent források: 1. PRÓNAY PÁL: A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. (Szerk. és bev.: SZABÓ ÁGNES—PAMLÉNYI ERVIN) Bp. 1963, Kossuth K. 384 p. 2. Páter Zadravecz titkos naplója (Szerk. és bev.: BORSÁNYI GYÖRGY) Bp. 1967, Kossuth K. 311 p. 3. Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918—1945. (Sajtó alá rend. és bev: PERNEKI MIHÁLY) Bp. 1983, Kossuth K. 362 p. 4. Iratok I. k. 8., 126., 179., 196., 137/c., 140., 158/a., 167., 175. dok. 5. Cs.m. Munk. mozg. Vál. Dok. 1917—1919. 317—322., 323. és 330. dokumentum. 6. Cs.m. Munk. mozg. Vál. Dok. 1919—1944. 1—99. dok. Irodalom: 1. VARGYAI GYULA: Katonai közigazgatás és kormányzói jogkör (1919—1921) Bp. 1971, Közigazgatási és Jogi K. 376 p. 2. KELEMEN BÉLA: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez. Szeged, 1919. 3. BÁRÁNY FERENC: A viharsarki munkásmozgalom az ellenforradalmi rendszer első évtizedében. Bp. 1982, Akadémiai K. 32—44. 48—157. p. 4. SERFŐZŐ LAJOS: Bevezetés In: Csm. Munk. mozg. Vál. Dok. 1919—1944. Szeged, 1977. 7—18. p. 3 Szeged egyetemért folyó küzdelmének első dokumentuma 1792-ből való, amikor az 1719-ben alapított főgimnázium és lyceum mellett felállította a bölcsészeti tanfolyamot és mozgalmat indított a jogi tanfolyam, majd a jogi akadémia engedélyezéséért. Az 1827. évi országgyűlés elé terjesztett javaslatát, melyet a környező megyék is támogattak, I. Ferenc császár elfogadta. A tervek 1839-ben elkészültek, de kivételezésre nem kerültek. Csak 1876-ban kerül elő a főiskolák ügye országosan, amelyhez kapcsolódóan Szeged a harmadik egyetem létrehozását sürgette. Az 1879-es árvíz után I. Ferenc József 1880-ban fogadta a város egyetemet kérő küldöttségét, amelyhez csatlakoztak a szomszédos vármegyék és törvényhatósági jogú városok kiküldöttei is. A király jóváhagyásával a magyar kormány 1881-ben döntött a harmadik egyetem Szegeden való felállítása ügyében. A város által felajánlott 6 millió korona azonban kevésnek bizonyult, a kormány pedig a szükséges anyagi segítséget az 1912. évi 36. törvénycikkel felállított pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetemnek biztosította. Az első világháború után az országgyűlés 1921. június 16-án döntött „a trianoni béke értelmében székhelyüket vesztett" kolozsvári és pozsonyi egyetemek ügyében. Az 1921. évi 25. törvénycikk értelmében a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem költözött Szegedre. Az 1921. október 10-én megnyílt egyetemnek akkor négy kara volt: a jog- és államtudományi, az orvostudományi, a bölcsészet-, nyelvés történettudományi, valamint a mennyiségtan (matematika) — természettudományi, Az egyetem tanári kara európai elismerést vívott ki tudományos eredményeivel. Közülük is kiemelkedik Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díja. Az egyetemi ifjúság körében bontakozott ki 1930-tól a Szegedi Fiatalok (1957) Művészeti Kollégiuma, amelynek hatása messze túljutott az egyetem falain. Az itt közölt dokumentum az egyetemi építkezésekkel kapcsolatos terveket mutatja be.