Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

megszerezhetik, s az ilyen alapok és összejövetelek az összetartásban megszerezhetők. Élvezet, a becsület azért szerezhetők meg ily összejövetelek által, mert benne a munkásemberek egyforma gondolkozással, saját munkájukért járó olyan díjat követelnek, hogy saját családjaikat kitarthassák és illő módon a társadalom terén felnevelhessék. És hogy ezen egygondolatú kör hogy tartható fenn együttesen, hogy ha az emberek úgy fognak gondolkozni egyik mint a másik és egymást kölcsönösen a bajokban kisegítik, és a munkát egyik a másik előtt áriejtve fel nem fogja, és azon jog, melyet a munkásnak meg kell ismerni az alkotmányunkat, legyen az akár szegény, akár gazdag, vagy tanult, vagy tudatlan, hogy ha becsületesen él, úgy egyformák a jogai a gazdaemberével. Mert ha a gazda a munkáját megkívánja, hogy becsületesen tudjon megélni, mert ma már a munkabér annyira le van törve, hogy az a munkásember nem képes a mindennapi kenyerét biztosítani, és ennélfogva nem képes becsületes úton megélni, mert amit egy munkásember nyári időszakban keres ugyan, már a nyár folyamán meg is eszi. És ennek az az oka, hogy a szegény ember mindig meg van szorulva és sokszor azért kénytelen dolgozni, amit megeszik, vagy amit adnak neki, nem pedig azért, amit megérdemel. Mert ha a munkabért megfizetik, az egész népnek hasznára válik, mert sokszor megtörténik, hogy gazdagból szegény lesz és dolgozni akkor kénytelen, de ha saját munkájából meg tud élni könnyebben feledi előbbeni helyzetét. És miért nem segítik a népek, hogy a dolog szerencsésebb legyen, elősegítik azt az emberek, csakhogy minden ember nagyobb előnyt akar magának venni, mint saját érdeke és vagyona, és az is neki számíttatik haszonnak, mit a munkáért kevesebbet fizet, mert ha a munkáért egy kicsit jobban fizet, nagyon kevéssel lesz jövedelme kevesebb. Ebből annyit tanulhatunk, hogy a becsületes munkásnak s munkásembernek megélnie is kell az ő munkájából az ő családjával, és ezt összetartás és egy gondolat által érhetjük el. „Miaz a munkáskör!" című kéziratos röplap. CsmL. (SzF) Csongrád Megye F. iratai 20411891. FARKAS JÓZSEF: i. m. 11., VDCSMMT 1868—1917. 23—24. 28 A Békés megyei agrárszocialista mozgalom visszaszorítása után a földmunkásés szegényparaszt-mozgalmak központja Hódmezővásárhelyre tevődött át. Erre lehetőséget adott a nagyszámú, elégedetlen, egy helyben együtt található földmunkás és szegényparaszti tömeg és az a tény, hogy Szántó Kovács János személyében megfelelő vezéregyéniség is rendelkezésre állt. Még a Szociáldemokrata Bárt is sokállta a sikeres működést, a helybeli földtulajdonosok pedig fokozódó rémülettel nézték a