Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

dalomellenes célokra irányítja és a hatóságok ellenőrzését kijátssza; mély tisztelettel kérem ennélfogva Méltóságodat, hogy a magas kormány figyelmét az ily szervezés veszélyeire felhívni kegyeskedjék. Kelt Csongrádon, 1891. május hó 9-én. Mély tisztelettel: DR. CICATRICIS LAJOS főszolgabíró A csongrádi járás főszolgabírójának jelentése Zsilinszky Mihály főispánhoz a csongrádi munkások szervezkedéséről. CsmL (SzF) Csongrád Megye F. iratai 19611891. Földmunkás- ésszegényparaszmozgalmak Magyarországon 1848—1948. Szerk.: PÖLÖSKEI FERENC és SZAKÁCS KÁLMÁN. Bp. 1962.1. köt. 177—197., S. VINCZE EDIT: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenységének első évei (1890—1896). Bp. 1961., FARKAS JÓZSEF: Agrárszocialista mozgalmak 1890—1907. Szeged 1968.9—11., DR. BARTA LÁSZLÓ—GECSÉNYI LAJOS—SCHNEJDER MIKLÓS (Szerk.): Szuronyok árnyékában. Dokumentumok a szentesi munkásmozgalom történetéből 1890—1939 (továbbiakban: Szuronyok árnyékában). Szentes 1969. 31—32., Válogatott dokumentumok Csongrád Megye Munkásmozgalmának Történetéből. A Csongrád megyei munkásmozgalom 1868—1917. Szerkesztette, a bevezetést és a dokumentumok jegyzeteit írta: GAÁL ENDRE, (a továbbiakban: VDCSMMT 1868—1917.) Szeged 1980. 20—24, 115—117. 27 A fennálló politikai viszonyok között nem volt mód arra, hogy a magukat szocialistának vallók legális helyi pártszervezeteket hozzanak létre. A szervezkedés korai szakaszában a különböző címen létrehozott körökben, egyletekben igyekeztek tömöríteni a szocialistákat. A helyi egyletek vezetőségei a szociáldemokrácia elveit legjobban értő, azok írásos és szóbeli terjesztését végző emberek voltak. Az alábbi röplapból — melyet eredetileg kéziratos formában terjesztettek Csongrád megyében már 1891-ben — szemléletesen kitűnik, hogy a munkáskör célját a munkások önművelődése mellett, a hasonló sorban élő emberek összefogásában látták. Mi AZ A MUNKÁSKÖR! A munkáskör egy oly helyiség, ahol munkásemberek összejönnek, és ezen összejövetelnek a célja az, hogy benne a munkásemberek tanuljanak, fejlődjenek, és hogy a saját jogaikat a nép közt megismerjék. Éspedig sok hasznos és tapasztalt dolgokban felvilágosodnak, és több hasznos tudományokat megértenek. És hogy az ily tudományok milyenek, az előnyök, mely által élvezetüket és becsületüket