Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

A DUALIZMUS KORA 1867—1918 13 Hosszas tapogatózó tárgyalások után az osztrák—magyar megegyezés kérdése 1865-ben mozdult el a holtpontról. A kiegyezés felgyorsulásának a nyitányát Deák Ferenc Húsvéti cikke jelentette. Ebben már körvonalazta a kiegyezés fő tételeit. Az arisztokrácia szinte kivétel nélkül feltétlenül, a középbirtokosság és az értelmiség nagyobb része is — elfogadható feltételekkel — meg kívánta kötni az egyezséget; a két utóbbi réteget már-már egzisztenciájában kezdte fenyegetni az ellenállás folytatása, s mellettük felnőtt egy generáció, amely normális viszonyok között már helyet követelt volna magának a hivatalokban, s 1848-at nem is élte át. A nemzetközi viszonyok is a megegyezés realitását mozdították elő. A sajátos, két központú államban azonban már viszonylag korán jelentkeztek a kiegyezés feltételeiből következő ellentétek, az Osztrák—Magyar Monarchia mégis az első világháború végéig az 1867-ben megkötött egyezség keretei között fenn tudott maradni. Az öröm lelkesült kifejezésével fogadta Szeged város együttlevő' képviselőtestülete az alkotmány és ennek létalapja, a fejedelem és nemzet között megtörtént őszinte kibékülés helyreállítására vonatkozó, ezen a szivet és velőt egyiránt megragadó Elnöki előterjesztést. Örömáradat fogta el Szeged Város együttlevő képviselőtestületét, a nemzet 16 éves szenvedését kísérő egyedüli reményének, a feltámadás csalhatatlan hitének megtestesülését, a tényleg visszaállított alkotmányban valósulva szemlélhetni, és midőn a kölcsönös bizodalom rendíthetetlen alapján visszaállított ősi alkotmány életbelépésének küszöbén üdvözölhetni. Szerencsésnek érzi magát, a hazafiúi érzés átható bensőségével osztja, és teszi magáévá azon érveket, melyek a kibékülés nehéz művének alkotására határozóknak oly meggyőző eszmedús láncolatban felsorolva a polgárnagy által előterjesztettek; És ennek kapcsában, ismerve Szeged népének az ősi alkotmány és ezt biztosító jog alapját képező törvényekhez kiirthatlan ragaszkodását, ezen együtt lévő képviselő közgyűlés, mint az 1861-ik évi alkotmányos választás útján Szeged város törvényhatóságát ezidő szerint törvényesen egyedül képviselőtestület, az alkotmány visszaállítása első pillanatában honfiúi magasztos kötelesség érzetétől áthatva a legmélyebb tisztelettel hajol meg a jelen országgyűlés előtt, mely a hazát önmagának visszaadván, a fejedelem és a nemzet közötti kibékülés nagy művét, e