Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
magyar haza államéletét, a bizalom enyészhetlen alapjára fektetve megállapította; És midőn ezt teszi, csak az általános hazaszeretetnek van hivatva kifejezést adni akkor, midőn Szeged összes népének érzelmeivel eggyéforrva, az országgyűlésnek küldendő hála- és rendületlen bizalmi felirat iránt tett elnöki indítványt egyhangúlag sajátjává tévén, azt közegyetértéssel elhatározta; Csak a legmélyebb tisztelet és hála köteles adóját teljesíti Szeged város együttlevő képviselőtestülete, midőn a haza alkotmányának visszaszerzésében ernyedetlen buzgósággal és törhetlen kitartással működő hazánk fiának, Deák Ferencnek, a nemzet bölcs vezérének csatlakozó őszinte bizalma és ragaszkodása jeléül intézendő hálafeliratot egyértelműleg megszavazta; Egyedül csak a haza iránti szent kötelességnek tesz eleget Szeged város együttlevő képviselőtestülete akkor, midőn Szeged népe nevében, és ennek érzelmeitől áthatva, a magyar felelős minisztériumnak hazafiúi törvényes működését teljes erejéből támogatni, és ezt hozzá intézendő bizalmi feliratban kifejezni elrendelte; Méltó elismeréssel fogadta továbbá Szeged város képviselőtestülete az 1861-ik évi október 30-án tartott képviselő közgyűlés óta, amidőn ti. alkotmányunk derengő hajnala felett a halál harangja újólag megkondult, az 1861-iki tanácsnak a bekövetkezett nehéz viszonyok között híven alkotmányos érzületéhez, egész 1861-ik évi december 2l-ig folytatott magatartásáról és működéséről az elnök által tett részletes, számot adó előterjesztést; Végre a fájdalom néma borújával fogadta Szeged város együttlevő képviselőtestülete, a nemzeti önállást közel 6 évig megtagadó rendszer alatt az 1861-ik évi tisztikar éppen úgy, mint a képviselők sorából a halál által szedett áldozatoknak elnökileg történt elsorolását, és midőn ekkép az elsorolt veszteség nagyságánál fogva, az alkotmány visszaállítása miatt örömben úszó lélek, az enyészet okozta fájdalommal osztozni kényszerül, megragadva a képviselőtestület együtt létének ezen első alkalmát, Szeged város nagy fiának, a nemzet egyetemes hálájára országgyűlésiig érdemesített Klauzál Gábor emlékének jegyzőkönyvbe iktatott örökítése mellett, a dicsőült özvegyéhez intézendő részvétirat küldését elhatározni elengedhetlen kötelességének ismerte. Szeged város képviselőtestülete ülésének jegyzőkönyve 1867. április 16. Részlet. CsmL Szeged Város Képviselői Közgyűlésének iratai, a) 1/1867. Erre vonatkozóan 1.: REIZNER JÁNOS: i. m. II. 250—273. Szeged közgyűléseinek történetét feldolgozta RUSZOLY JÓZSEF: A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848—1871. Szeged 1984. A szegedi képviselők országgyűlési szerepéről 1. TÓTH EDE: Szeged város népképviselete az országgyűlésben. In.: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Vm. Szerk.: BLAZOVICH LÁSZLÓ. Szeged 1984. 161—252.