Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ ÖNKÉNYURALOM KORA 1849—1867

Ferenc, esküdtnek Kamocsay Mihály, s tiszti ügyészül Jeney Imre urakat nevezte ki, kik is a megye közönségének általános helyeslése közt tiszti állomásaikat elfoglalván, fölolvastatott Őméltóságának Csongrád vármegye főispánjává lett kineveztetéséről szóló 1860. évi november 26-án 854/21. szám alatt kelt legfelsőbb okirat, mely is harsogó éljen kiáltásokkal fogadtatván, Őméltósága mindenek előtt az említett okmányban érintett főispáni esküre vonatkozólag előterjeszté, miképpen ő már ennek előtte 11 évvel is főispáni minőségben, habár más megyében működött, s akkor a főispáni esküt letette, most más főispánok példáját követve, azon letett esküjére hivatkozik, afelett Csongrád megye közönsége előtt újból is fogadja: hogy törvényes fejedelmének, hazájának és nemzetének örökké híve marad. Ezen, a közönség részéről kitörő lelkesedéssel fogadott eskü után Őméltósága kijelenté, hogy a megye főispáni székét, mely 11 éven át árván állott — elfoglalja, megemlítvén miképp tekintve a jelen idők követelményeit csak nehéz benső harc után bírta magát ezen főispáni szék elfoglalására elhatározni, melyet ő előtte századokon által jeles férfiak töltöttek be, de nem téveszthetve szem elől a jelen körülményeket sem, melyek között a legparányibb tért is, melyen ősi alkotmányunk teljes épségbeni visszaszerzésére alkalom nyílik, férfias elhatározottsággal megragadni minden józan honfinak szent kötelessége, s e kötelesség érzete annál parancsolóbb vala reá nézve, mivel az október 20-i okmány által nyitott tér oly két előnyt nyújt, melyeknek kellő alkalmazásba vétele a nemzet alkotmányos szabadságának merőbeni visszaállítására biztos alapot nyújt. Ezeknek egyike a nemzeti nyelv, mely köztanácskozási és törvénykezési termeinkben újra visszafoglalá előbbi jogos helyét. A másik a megyei rendszer, nemzeti szabadságunknak eme nyolc százados palládiuma, s melynek mikénti visszaállítása teendi a jelen tanácskozmány első föladatát, különben is az erre vonatkozó legmagasb határozatban nyilván ki lévén fejezve: Magyarországon a megyék régi önkormányzatának visszaállítása iránti legfelsőbb szándék. Minthogy pedig az 1848. évi XVI. törvénycikk az ős megyei rendszer helyébe a megyei közgyűlés által választott megyei bizottmányt ruházá föl a megyei közgyűlések jogával és hatáskörével, addig is, míg e tekintetben a jövő törvényhozás véglegesen intézkednék, ennek előbocsátása után Őméltósága abbeli meggyőződését fejezte ki, miszerint a jelen szervező közgyűlésen csakis az 1848-i XVI. és XVII. törvénycikkelyek szolgálhatván kiindulási pontul, ezek értelmében véli a megyei rendszer visszaállítását eszközlendőnek, annyival is inkább, mivel e tárgyban általa folyó hó 11-én tartott főispáni értekezlet is hasonló értelemben nyilatkozott... Ezekben terjesztvén elő Őméltósága a meggyőződése szerinti teendőket, s ily úton kíván főispáni méltóságával járó nehéz föladatának sikeresen megfelelhetni. Őszinte támogatásra hívja föl minden igaz hazafinak készségét, megemlítve: miképp csakis e támogatás reményében határozhatá el magát súlyos tisztének elvállalására, mert érzi, hogy a jelen válságos időben a haza elhatározott férfias erőt és kitartást