Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ ÖNKÉNYURALOM KORA 1849—1867

követelt minden igaz fiától. Jöhet — úgymond — idő' melyben azok, kik most a haza alkotmányos küzdterét elfoglalják, használhatatlanokká válandván, mások által fognak leszoríttatni, s ekkor örömkészen fogja átengedni a tért, s fogják — hite szerint — átengedni más jobbaknak mindazok, kikre nézve a további küzdelem lehetetlenné lett, addig is azonban hazafiúi kötelességének ismeri becsülettel megállani a nemzeti alkotmányos élet küzdhomokán, hova most a nemzet újjászületésének nagy munkája minden igaz hazafit eló'szólít. Ezután Őméltósága magát a megye közönségének szíves bizalmába ajánlván, beszédjét a közönség szűnni nem akaró éljen riadása követé. Ekkor Csongrád vármegyének 1848. évben megválasztott elsó' alispánja, Rónay Mihály emelvén szót: mielőtt — úgymond — 11 évi kínos hallgatás után e megye közgyűlésén szavát hangoztatná, legelsőbben is azt kívánja: Éljen a haza! Ezután a megye nevében üdvözölve Őméltóságát, egyszersmind a megyének afölötti osztatlan örömét fejezé ki, hogy oly férfiút tisztelhet Csongrád megye főispáni székében, kinek hazafiúi múltja s bokros érdemei — miket ezúttal csupán azért nem sorol elő, mert azáltal őméltóságának ismert szerénységét sérteni félne — a legbiztosabb zálogot nyújtják arra nézve, hogy Csongrád vármegye egyesült erővel, s az alkotmányos téreni jogszerű működésében az elnöki székből nem gátoltatva fog a jövendő nagyszerű feladatának megoldásához eljuthatni. Ezután átmenve az október 20-i okmányra, megemlíti, hogy az foglal ugyan magában engedményeket, ámde a nemzetnek nem kellenek engedmények, hanem alkotmányos jogait követeli. Azonban mivel a nevezett okmány az országgyűlés legközelebb leendő összehívását ígéri, s így az ősi alkotmány teljes épségbeni visszaállítása az országgyűléstől kétségtelenül várható, szükségesnek tartja mindenek előtt a megyehatósági rendszer életbeléptetését, minthogy enélkül az országgyűlésnek kellőképpeni megalakulása nem is képzelhető... [A kihagyott részek a megürült bizottmányi helyek betöltésének módjával foglalkoznak.] b, Nagyméltóságú báró Vay Miklós Úrnak! Midőn megyénk tegnap tartott közgyűlésében, úgy az ezt hasonló jogkörrel helyettesítő bizottmányának mai első közgyűlésén az 1848-i XVI. és XVII. t. cikkelyeket ismerte el egyedül irányadókul, s vevé tettleg alkalmazásba, kötelességszerűleg csak azon ösvényt foglalá vissza további működése törvényes teréül, melyet a királyi esküvel szentesített 1848-i törvények alapján a nemzet osztatlan közvéleménye követendőül hazaszerte kijelölt. S e törvény védpajzsa alá helyezve magát megyénk, nyílt őszinteséggel kijelenti,