Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ ÖNKÉNYURALOM KORA 1849—1867

Szeged 1888. A bérbeadás kezdeteire: JUHÁSZ ANTAL: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79. 1. 19—46. in solidum — egyetemlegesen, egy mindenkiért, eo ipso = természetesen, magától értetődően, bonificatio = kártalanítás 8 Az 1850-es évek végén a Habsburg birodalom területén mind erőteljesebbé váló demokratikus és nemzeti mozgalmak nyilvánvalóvá tették a nyílt abszolutisztikus kormányzati rendszer válságát. Az uralkodó 1860. október 20-án kibocsátotta azún. Októberi Diplomát, amelyben újraszabályozta a birodalom közjogi viszonyait. ígéretet tett, hogy a törvényhozás jogát ezentúl az országgyűlések és a birodalmi tanács közreműködésével gyakorolja. Elrendelte az országgyűlések összehívását, a Magyar Udvari Kancellária és a Magyar Helytartótanács visszaállítását. Fölmentette hivatalától Benedek Lajos táborszernagyot, Magyarország katonai főkormányzóját, és kinevezte báró Vay Miklóst magyar kancellárrá. Az országgyűlés összehívása mellett engedélyezte a hagyományos megyei intézmények helyreállítását és azt, hogy a közigazgatási hatóságok és a törvényszékek ismét a magyart tekintsék hivatalos ügykezelési nyelvnek. A megyék élére alkotmányos főispánokat nevezett ki. Az ország többi megyéjéhez hasonlóan, Csongrád és Csanád megyében is ellentétes érzelmekkel fogadták a Diplomát. Egyrészt üdvözölték az uralkodói abszolutizmust és a centralizációt némileg korlátozó szabályokat, másrészt sérelmezték az 1848. évi forradalmi törvényeknek az alkotmányos kormányzásra vonatkozó cikkelyeinek figyelmen kívül hagyását. Hitet tettek az 1848-as törvények csorbítatlan helyreállítása mellett. Ez a szellem hatotta át az újjáalakult Csongrád megye Bizottmányát is, amely 1860. december 18-án tartotta első közgyűlését Hódmezővásárhelyen, a „Sas" vendégfogadóban. Ezen már az új főispán, Tomcsányi József elnökölt. Megnyitó beszédében utalt a Diploma ellentmondásaira, de egyben bizakodását is kifejezte az elkövetkező alkotmányos kibontakozás iránt. A főispáni és alispáni nyilatkozatok után az alakuló ülés résztvevői egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy működésük során mindenben az 1848. évi törvényeket tekintik irányadónak. Ezt szem előtt tartva öt pontban összefoglalták Csongrád megye kívánságait, s felterjesztették báró Vay Miklós kancellárhoz. a) Felvétetett 1860. évi december 18-án Csongrád vármegyének H. M. Vásárhelyen tartott közgyűlése alkalmával. Méltóságos Tomcsányi József főispán úr ezen méltósággal járó ős szokásnál fogva, miután jelenleg a megye működő tisztikar nélkül van, a szükséges rend fenntartása végett megyei főjegyzőül Osztróvszky József, főszolgabíróul Kováts