Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

uradalmában, Szegváron: gróf Károlyi László és gróf Berchtold Lipótné uradalmaiban, Derekegyházán: gróf Károlyi László uradalmaiban, Nagymágocson: gróf Károlyi Gyula örököseinek, gróf Berchtold Lipótné és gróf Károlyi Imre uradalmában, Fábián Sebestyén községben: Sváb Sándor nagybirtokosnál, Sövényházán: Lichtenberg Mór nagybérlőnél. Ezen uradalmakban összesen 1317 munkás tagadta meg a szerződés teljesítését. Elítéltetett ezek közül 73 munkás 6—10 napi, 250 munkás 10—15 napi, 481 munkás 15—20 napi, 172 munkás 20—30 napi és 30 napon felüli fogházbüntetésre 15 munkás, összesen 991. Ezek közül 990 munkás az alkalmazott rendszabályok és az uradalmak engedékenysége folytán újból munkába állott. ítélethozatal előtt az ügy 326 munkással békésen intéztetett el. Jelentések a Csongrád megyében működő szocialista szervezetekről. CsmL (SzF) Csongrád Megye F. iratai 147 j1907. Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak... I. k. 389—404., VDCSMMT 1868—1917. 36-^3. 271—273, 280—295., stb. koncesszió = engedmény, kedvezmény, intervenció = közbelépés, beavatkozás 47 A századfordulót követő években országszerte egyre aggasztóbb méreteket öltött a kivándorlás. A hivatalos statisztika az 1899—1913 között Magyarországról legálisan kivándoroltak számát 1,4 millióra becsülte. A kivándorlók nagy többsége a vagyongyűjtés, vagy legalábbis a biztos megélhetés reményében hagyta el az országot. Zömükben a mezőgazdasági cselédek és napszámosok közül kerültek ki. 1903—1907 között Csongrád és Csanád megyében is észrevehetően megszaporodott a kivándorlók száma. Csongrád megyében nem egészen 5 év alatt 416-an kértek útlevelet, közülük 323-an nem titkolták kivándorlási szándékukat. A legtöbben Csongrádról, Szentesről és Mindszentről vándoroltak ki, a napszámosok és iparosok soraiból. A fő úticél az Amerikai Egyesült Államok volt, de sokan települtek át Romániába is. Dr. Cicatricis Lajos alispán 1907. április 21-én kelt jelentésében felhívta Dr. Kelemen Béla főispán figyelmét a jelenségre, részletesen taglalva a kivándorlás növekedésének helyi okait. Főispán Úr! A vármegye területén a kivándorlás csak az 1903. évi VI. tc. életbeléptetése, 1904. évi augusztus hó 1-től kezdve mutatkozik nagyobb mérvben. Ezen idő előtt csak szórványosan, minden nagyobb jelentőség nélkül fordultak elő kivándorlási esetek, ezen időtől kezdve azonban ezen népmozgalom nagy arányáról mindin-