Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

b) Földművelési Miniszter Űr! A vármegye mezőgazdasági munkásosztályának kereseti és megélhetési viszonyai az utóbbi években fokozatosan rosszabbodván, ez időszerűit már ezen osztály körében az ínségnek és az ezzel járó elégedetlenségnek aggasztó jelenségei mutatkoznak. Részint a hivatalos úton hozzám érkezett jelentésekből, részint személyesen szerzett tapasztalataimból arról győződtem meg, hogy az előrehaladt munkaidő dacára is a vármegye területén ez időszerint mintegy 4000 mezőgazdasági munkás van minden foglalkozás és kereset nélkül, akik a szükség által szorítva hajlandók volnának bármely mezőgazdasági, különösen pedig kubikos munkára elszegődni. Jóllehet, a múlt évben a kitűnő gabonatermés következtében a mezőgazdasági munkások az aratási és cséplési munkában bőségesen kerestek, minthogy azonban a szokatlan zord és hideg tél idején keresményük legnagyobb részét felhasználták és a tavasz megnyílta óta a mai napig jóformán semmit sem kereshettek, kétségtelenül megállapítható, hogy a munka nélkül szűkölködő munkások és azok családjai ez idő szerint már az életfenntartás legszükségesebb eszközei felett sem rendelkeznek. A munkások ezen nyomasztó helyzete Csongrád vármegyében annál is inkább különös figyelmet érdemel, mert az itteni munkásnép a múlt évtizedekben fennforgott kedvező kereseti viszonyok között a jóléthez hozzászokott, intelligenciája emelkedett s igényei fokozódtak, aminek következtében a jelenlegi válságos helyzetnek terheit sokkal inkább megérzi, mint az ország más vidékének gazdaságilag és értelmileg kevésbé fejlett munkás lakossága. Azt hiszem, nem tévedek, ha a munkásválságnak okát abban keresem, hogy az Alföldön meghonosodott extenzív földművelés a munkások létszámához mérten elegendő munkaalkalmat nem nyújt. A túlnyomóan magtermelésre alapított gazdálkodási rendszer mellett a mezőgazdasági munkás munkaideje alig 2 hónapra zsugorodik össze, mely idő rövidsége kizárja azt, hogy egész évi szükségletét megszerezze. Mezőgazdasági munkásaink tehát a szükség által odakényszeríttettek, hogy a szorosan vett mezőgazdasági munkán kívül földmunkával (kubikos munkával) foglalkozzanak s miután ez utóbbi foglalkozás részükre bővebb keresetet is adott, lassanként ez utóbbit tekintették megélhetésük fő forrásának. Mint kubikos munkások a vármegye határán kivül az ország legtávolabb részeiben, sőt a külföldön Ausztriában, Németországban és Romániában is keresettekké lettek.