Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
A NEMESI VÁRMEGYE
[Chabaczyde] nevű birtokokat, és a Gádoros [Gádoros], Lábasegyház [Labaseghaz] Ötszögűegyház [Wtzegweghaz], Zeleméres [Zylemeres], Libeszegegyháza [Lybezeghaza], Tó'kemonostora[Twkemonostora],Csorvás[Chorwas], Gellértegyháza [Gellertheghaza], Apácaegyháza [Apaczyaeghaza], Kétkupa [Kethkwpa] és Tompa [Thompa] nevű pusztákat Békés [Bekes] megyében a hozzájuk tartozó pusztákkal, továbbá a bennük szedni szokott vámokkal, amelyeket különben a néhai felséges fejedelem, Zsigmond úr, a rómaiak császára és Magyarország stb. királya, a mi szeretve tisztelt elődünk ugyané János grófnak — saját nyilatkozata szerint — adott és adományozott, és ugyané János gróf azok békés birtokában volt és van ama adományozás idejétől fogva a mai napig, továbbá a mondott Csanád megyében lévő Szöllős [Zelews], Fecskés [Ffeczkes], Rohonc [Rohoncz] és Rimány [Ryman] nevű birtokokat, amelyek egykor Tamás fia Petőé voltak, de magva szakadtával [János gróf] említett kormányzósága idején mondott Magyarországunk szokása szerint szabályosan és törvényesen szent koronánkra háramlottak, és általa a király nevében elfoglaltattak, és most — mint mondják — békésen kezében vannak, továbbá teljes és összes királyi jogunkat, ami valamennyi fent mondott birtokban és vámban, továbbá a Szerheny [Zerhen] nevű Temes, és a Kamarás [Camaras] és Papi [Papy] nevű Arad megyékben, — mint mondják — ugyané János gróf kezében lévő és jogosan hozzá tartozó birtokokban van, amit csak bírunk is és bármilyen módok, ügyek és okok folytán felségünket megilletik, minden hasznával és bármiféle tartozékával, tudniillik művelt és megműveletlen szántóival, kaszálóival, földjeivel, rétjeivel, legelőivel, erdőivel, berkeivel, hegyeivel, völgyeivel, vizeivel, halászóhelyeivel, patakjaival és vízfolyásaival, malmaival és malomhelyeivel, szőleivel, szőlőhegyeivel, továbbá révjeivel és vámjaival, az egyházak kegyúri jogával és egyáltalán bármi néven szerzett hasznai és tartozékai egészével, azoknak valódi és régi, kimutatottan álló és létező határai és mezsgyéi alatt megfontolt elgondolással, felségünk biztos tudomásából és főpapjaink meg báróink tanácsára az említett János grófnak, örököseinek és utódainak új adományunk címén adtuk, adományoztuk és juttattuk, sőt adjuk, adománnyozzuk és juttatjuk örök jogon és visszavonhatatlanul, hogy tartsa, birtokolja és bírja más jog meghagyásával levelünk ereje és tanúsága által, melyet privilegiális formába akkor fogunk önteni, amikor számukra visszahozatott. Kelt. Budán 1456. május 12-én, magyarországi, stb. uralkodásunknak 16., csehországi uralkodásunknak pedig 3. évében. Király úr saját kezűleg. V. László adománylevele Hunyadi János részére. 1456. május 12. Kiadva: BO 42—44. Latin. Kristó Gyula fordítása. ( Uo. 45—47). — Máig vitatott kérdés, hogy milyen mértékben települt be a Körös—Tisza—Maros-köz folyóktól távolabb eső területe, és milyen formában hasznosították gazdaságilag. Jelen oklevél arról tanúskodik, hogy a település-sűrűség kisebb lehetett ezen a vidé-