Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

pontja(i)t is meghatározza a pápai bulla. Krisztus születése (karácsony): dec. 25., körülmetélése (újév): jan. 1., nyilatkozása (vízkereszt): jan. 6., Krisztus mennybemenetelének ünnepe (áldozó csütörtök) a húsvét utáni 6. vasárnap előtti csütörtök. Űrnapja a pünkösd utáni első vasárnapot (szentháromság vasárnap) követő csütörtök. Pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnap. Szűz Mária születésének ünnepe: szept. 8., tisztulása (Gyertyaszentelő Boldogasszony): február 2., Szűz Mária üdvözlése (Gyümölcsoltó Boldogasszony): márc. 25., ha nagy csütörtök, nagy péntek, vagy nagy szombat napjára esett, akkor a középkorban átvitték március 18-ra, 19-re vagy 20-ra: Szűz Mária látogatása (Sarlós Boldogasszony): július 2., mennybemenetele (Nagyboldogasszony), aug. 19. Keresztelő Szent János: jún. 24., Péter és Pál apostolok: jún. 29., Szent István: aug. 20. máj. 30., mindenszentek: nov. 1. Az ünnep nyolcada az ünnepnapot követő hét napot jelenti, mivel a számoláskor magát az ünnep napját vették első napként. A középkori magyar egyházi életre lásd: MÁLYUSZ ELEMÉR: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 40 Zsigmond király 1409. április 14-én újabb kiváltságot adott a szegedieknek. Eszerint, ha valamilyen kereskedelmi vagy egyéb célból járnak az ország más területein, Őket elítélni, vagyonukat elvenni nem lehet. Felettük csak Szeged város bírósága (bírája és esküdtjei) valamint a tárnokmester bírósága, amelyhez a szabad királyi városok ügyei tartoztak, ítélkezhettek. A király úr parancsára. Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya, brandenburgi őrgróf stb., a Szent Római Birodalom fő helytartója és Csehország kormányzója valamennyi és minden egyes hívének főpapnak, bárónak, ispánnak, várnagynak, nemesnek és azok tisztviselőinek, foés aladószedőknek, továbbá városoknak és szabad falvaknak, és azok vezetőinek, bíráinak és falubíráinak, akik jelen levelünket olvassák, üdvöt és kegyet. Híveink, Szeged városunk valamennyi polgárának, hospesének, népének és lakójának személyében eljutott felségünkhöz az a panaszuk, hogy midőn ők vagy közülük valaki élelmük megszerzésének szükségéből bármilyen jószágaikkal vagy javaikkal országunk vidékein keresztül a ti tartományaitokban, birtokaitokon, joghatósági területeiteken, hivatali tisztségetek területén, vámterületeiteken és köztetek utaznak, személyük felett gyakran ítélkeznek, jószágiktól és javaiktól megfosztatnak, különösen mások adósságai és kihágásai miatt. Ezért, hogy a jogosságok a jogtalanságok, az ártatlanok a vádlottak bűnei miatt ne bűnhődjenek és ne terheltessenek: a ti és közületek bárki hűségének tehát igen erős királyi rendeletünk alatt komolyan megparancsoljuk és elrendeljük, hogy midőn, amikor és ahányszor csak az előbb mondott polgáraink, népeink és hospeseink vagy közülük valaki jószágaival és javaival élelmük megszerzésének szükségéből a ti tartományaitokba, hivatali joghatóságtok kerületeibe, vámhelyeitekre vagy