Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

Zsigmond király tiltó levele a szeri nemesek számára. 1389. április 9. Kiadva: REIZNER IV. 4—5 Latin. Kristó Gyula fordítása. ( OLTVAI 19.) — Szeged a vízi utak mellett fontos szárazföldi útvonalak csomópontja is volt. Legfontosabb a Budáról Szegeden át Pétervárad felé vezető út volt, amely Sáregyházon, Félegyházon, Tölgy és Körös (Nagykőrös) településeken vitt keresztül. Szeren haladt át a Szegedről Alpáron át Csongrádra és Szolnokra vezető út, amely Csongrádról Kőrös felé ágazva csatlakozott be a budai útba. Erdélyből a régi Maros-menti út érkezett Szegedre. (TFI. 886. és térképmelléklet: Csongrád vármegye a XIV. század elejéig.) Sáregyház templomának leleteit a mai Felső-Pusztaszertől délre a sáregyházi halmon tárták fel. Tőle 400 méterre helyezkedett el a középkori falu. (Dr. Kürti Béla közlése). 39 A szellemi életet a középkor során az egyház irányította. Ideológiájával a társadalom minden rétegét átfogta. IX. Bonifác pápa búcsúengedélye a szentkirályi egyház számára bepillantást enged a népi hitélet szervezésének egy epizódjába. A Gyáli Kakas család birtoka, Szentkirály a módosabb, nagyobb falvak sorába tartozott. Az egyházának adott búcsúengedély alapján befolyt pénzt feltehetően a templomépület restaurálására, bővítésére fordították. IX. Bonifác... óhajtván, hogy a Csanádi Püspökség Szentkirály nevű falujának Szent István egyházát a keresztények illő tisztelettel látogassák, és kegyes segítséggel keresztényi hűségüket megújítsák, ezért az összes igaz bűnbánónak és bűnvallónak, akik karácsony, újév, vízkereszt, húsvét, áldozó csütörtök ünnepén, űrnapján és pünkösdkor, valamint Kisboldogasszony, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony és Nagyboldogasszony ünnepén, Keresztelő Szent János, Péter és Pál apostolok és az előbb mondott Szent István napján és az ő szentté avatásának ünnepén valamint mindenszentek napján, továbbá karácsony, vízkereszt, húsvét, áldozócsütörtök és az úr napjának, Szent János, Péter- és Pál apostolok előbb mondott ünnepének nyolcada idején, hat napon át, amely az említett pünkösd ünnepét követi, az előzően mondott egyházat ájtatosan látogatják, és annak fenntartására segélyező karjaikat kinyújtják, a rájuk rótt vezeklésből az egyes ünnepeken két évet és ugyanennyi negyven napot, a nyolcad és az említett hat nap bármelyikén pedig száz napot irgalmasan elengedünk... IX. Bonifác pápa bullája a szentkirályi egyház számára. 1400. október 11. Kiadva: MV L/4. 170. 234—235. Latin. Szeremlei Samu szövegének (HMVT II. 420.) felhasználásával fordította Blazovich László. — Szentkirály falu temploma, amint SZEREMLEI SAMU írja (HMVT II. 128.) a díszesebb falusi egyházak közé tartozott, és romjai még a XIX. században is láthatóak voltak. A búcsú egyházi rendelkezés szerint a középkorban a keresztény hívők földi és túlvilági büntetését részben vagy teljes egészében feloldja, elengedi. Jelen esetben a búcsú elnyerésének pontos idő-