Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

mint felségünk emlékezetére hivatkozva a bizonyos Csongrád megyében lévő Csatárszeg [Chatarseg] nevű birtokot, amely egykor az örökösök vigaszától megfosztott Istváné, csongrádi várunk jobbágyáé volt, és ezért a mi adományunkhoz tartozik, tőlünk saját valamint unokatestvérei Miklós és Antal valamint fivérének, Saulnak fiai részére örökre adni és juttatni kérte. Mi tehát, akinek a vállalt uralkodás kötelező tiszte folytán kötelességünk kegyes lélekkel mérlegelni a nekünk hűségesen tett szolgálat érdemeit, az előbb említett, Tyúknak mondott Tamás mester nagy megbízhatósággal tanúsított hűségéért és jelentős szolgálataiért a mondott Csatárszeg nevű birtokot Csatárszeg birtok területén lévő valamennyi hasznával és jövedelmével. .., amely egykor ugyanezen Csatárszegi Istváné, a mondott csongrádi várunk jobbágyáé volt, a mondott Tamás mesternek és általa az előbb említett Miklósnak és Antalnak, unokatestvéreinek, fivérének, Pálnak és fiainak... adományoztuk... örökre fiaik fiainak egyenlő bírásra és birtoklásra mások jogainak sérelme nélkül. Kelt Budán, az Úr mennybemenetele utáni legközelebbi kedden [május 18.] ugyanannak 1344.évében. /. Lajos király adománylevele Tyúk Tamás mesternek Csatárszeg birtokról, (részlet). 1344. május 18. Kiadva: AO IV. 420—421. Latin. Géczi Lajos fordítása. — Csatárszeg helye jelenleg ismeretlen. (TF I. 893.) A királyi vármegye felbomlására lásd: BOROSY ANDRÁS: AZ Árpád-kori királyi vármegye felbomlása és hadakozó népeinek sorsa. Hadtörténelmi Közlemények 1983/4. 527—549. 37 Kedvezőföldrajzi fekvésénélfogva Szegedfejlődése a tatárjárástól kezdve töretlen. Nemcsak a megye, hanem a régió legjelentősebb települése lett. Az ekkor még különálló, a mélyebben fekvő, vizes részből kiemelkedő három „szigeten" élő szegediek közül Alszeged lakói főként állattenyésztő és földművelő gazdálkodást folytattak. (A királyi ménesek legelői korábban egészen Alpárig terjedtek.) E településmag központja az alsóvárosi templom környékén lehetett. Lakosai vásárolták meg Balaki Benedek özvegyétől, Ilonától a jegyajándékként kapott, a szomszédos Balak helységben levő birtokát. A csanádi káptalan emlékezetül ajánlva ennek értelmében tudtára adja mindenkinek, akiket illet, hogy Ilona, nemes asszony, Balaki András fiának, Benedeknek özvegye előttünk megjelent, s élőszóval előadta és vallotta, hogy nemesi részbirtokát s haszonvételét, melyet jegyajándék s hozományként a Csongrád megyében Szeged [Zeged] város alsó részével határos, már említett Balak nevű helységben törvény szerint bír, a nevezett város alsó részi polgárainak hatvanöt forintért el-