Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

adta, adta és adományozta örökösen és visszavonhatatlanul, hogy azt birtokolhassák, tarthassák, valamint bírhassák. Amely dolognak emlékezete ezen nyílt levelünk által pecsétünk erejével megerősíttetik. Kelt boldog Jakab apostol ünnepe után következő nyolcadnapon, [augusztus 3.] 1359. A csanádi káptalan által kiállított adásvételi szerződés. 1359. augusztus 3. Kiadva: REIZNER IV. 4. Latin. Kristó Gyula fordítása. (OLTVAI 17.) — Balak település emlékét ma a Ballagi-tó neve őrzi. Az említett birtok az oklevél hátsó oldalán levő feljegyzés szerint e tó közelében volt, azaz a mai rendező-pályaudvartól nyugat felé eső határrészen. Az oklevél, amelynek anyaga juhbőrből készült, a Csongrád megyei Levéltár legrégibb oklevele, korábban Szeged Város Titkos Levéltárának tartozékaként szerepelt. A titkos levéltár más régi városokhoz hasonlóan, a városra vonatkozó privilégiumokat és kiváltságokat tartalmazó okleveleket, iratokat őrzött. (OLTVAI 17.) 38 A sószállításban való részvétel és az állattenyésztés mellett a távolsági kereskedelem alkotta a IV. Béla által privilégiumaiban megerősített Szeged gazdaságának harmadik fontos ágát. A XIV. századból több adat maradt ránk Szeged virágzó kereskedelmi életéről. Jelen oklevélben Zsigmond király (1387—1437) Erzsébet királyné privilégiumát újítja meg, és eltiltja a szeri nemeseket a szegediek áruinak megvámolásától. Szer ebben a korban is a Baár-Kalán nemhez tartozó Szeri Pósa család birtoka volt. Zsigmond király oklevele feltehetően hozzájuk és rokonságukhoz is szól. A király úr parancsára. Mi, Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya és brandenburgi őrgróf stb. Emlékezetül adjuk, hogy Erzsébet úrnő, az egykor igen felséges fejedelemasszony, Magyarország anyakirálynéja stb., boldog emlékezetű igen kedves anyánk hiteles okleveleiből megtudtuk, hogy a mi szegedi polgáraink összes javaikkal és kereskedelmi cikkeikkel és bármilyen más dolgaikkal Buda, Félegyháza felé, vagy más részekre igyekezve, a sáregyházi úton vagy ismét más utakon a nekik korábban biztosított szabadság alapján szabadon és békésen mehetnek és járhatnak. Ezért erős királyi parancs alatt tudtul adjuk nektek, híveink, szeri nemesek, hogy a mi szegedi [de Ziged] polgárainknak tartoztok előbb mondott, régtől fogva megszokott utaikon áruikkal, javaikkal és bármilyen dolgaikkal szabad és minden akadályoztatástól mentes utat engedni, gátlás, zaklatás és bármi ellentmondás nélkül; semmi módon ne merészeljétek őket az előbb mondott Szer faluban szokásos adótok megfizetésére kényszeríteni. Máskülönben tudjátok meg, hogyha nem így cselekszetek, akkor adótokat felségünk javára lefoglaltatjuk, és haladék nélkül szegedi várunkra ruházzuk. Az előadottak tekintetében tehát ne merészeljetek mást tenni. Kelt Öttevényben, 1389. április 9.