Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

annak mielébb óhajtott sikeresítéséhez atyailag is járulni méltóztatván: im sietek ismét a Tekintetes Karok és Rendek nagybecsű körébe, hogy egy részrül megvigyem s tolmácsoljam a legjobb fejedelem magasztos eme királyi elhatározását, más részrül pedig személyesen is értekezve, közösen munkálkodhassunk e roppant fontosságú terhes feladás szerencsés megoldásán. Tekintetes Karok és Rendek! Nagyba fogtunk; feladásunk nehéz volta méltó egy olly Nemzethez, melly a haladás terére józan számítással lépvén ki, napjait ernyedetlen munka közben férfias kitűréssel hagyja lefolyni azon édes reményben: hogy önszorgalma készítette jövőjében a kiérdemlett nyugalom dicsőség és elismerés jótéteményét élvezze. Nemzeti jobblét, egyetértés kitűrés légyen jelszavunk tisztelt Honfiak; s én remélem, sőt hiszem, hogy a dicső Fejedelem ügyünk iránti rokonszenvén s a tiszai ős magyar erős vállain a legkeményebb szirt is megtörend, melly e nemzeti vállalat létrehozásában százados tespedés-szülte gátként úgy is csak gyengéket, csak a szűkkeblűeket képes visszatartóztatni. — Én tehát Tekintetes Karok és Rendek, közelgő július hava 14-kén szabad királyi Szeged városában üdvözlendem Csongrád lelkes Rendéit, s meg vagyok győződve, miként felkarolva ott az üdvös ügy iránti hajlamot és készséget, s haladva onnan fel a Tiszán, viszhangjával találkozandom mindenfelé azon édes reményeknek, mellyek hiedelmében még ez év folytán tettleg megkezdjük a Tiszaszabályozás óriási munkáját. Egyébiránt Kegyes jóvoltukba s hazafias rokonérzelmükbe tisztelettel ajánlott maradok a Tekintetes Karoknak és Rendeknek valódi hívük. Pest, június 14én 1846. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN Gróf Széchenyi István levele Csongrád vármegyéhez a Tisza-szabályozás ügyében. 1846. június 14. CsmL (SzF) Csongrád vm. Nem. Közgy. ir. 68811846. sz. — A szabályozási munkálatok megindulására lásd: Zs III. 173—181. REIZNER III. 509—517. Széchenyi vállalkozásaira lásd: GERGELY ANDRÁS: A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830—1840). MOT 5/2. 766., 955. 177 Csongrád mezőváros örökváltság szerződése több éves alkudozások eredményeként született meg. Egyszerű adásvételi szerződés, amelyben a földesúr, gróf Károlyi István minden csongrádi úrbéres bitrokát és haszonvételét eladja Csongrád város lakóinak. A szentesi örökváltság körüli bonyodalmakból okulva világosabban megfogalmazott okmány, amelyből félreérthetetlenül kiderül, hogy az eladó gróf csak annyiban kíván beleszólni Csongrád belügyeibe, amennyire a váltság összegének pon-