Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

gyárul is kitegye, a Vármegye nevével teendő többi levelezést pedig egyedül Magyar Nyelven folytassa. Másodszor: Nemcsak a Vármegye Törvény Széke megvizsgálása alá terjesztendő, de a megyebeli viceispány és Szolga Bírák Urak előtt folyó perekben Bírói ítélet tételek Magyar Nyelven hozattassanak. Harmadszor: Az innentúl akár a Vármegye Törvény Székén, akár pedig a már említett Vice Ispány és Szolga Bírák Urak előtt megindítandó Perek hasonlóképpen Magyar Nyelven folytattassanak, és az allegátiok is azon nyelven vitettessenek. Negyedszer: Jóllehet pedig teljes Reménységek volna az egybegyűlt Rendeknek abban; hogy mind a Megyebeli Úri Székek, mind pedig a Mező Városoknak Magistratusai az ítéletek alá terjesztendő Perekre és egyéb állapotokra nézve hasonlót fognak cselekedni, a nem reménylett esetre mindazáltal a Járásbeli Szolga Bírák Uraknak kötelességül hagyatik, hogy az illető Úri Székeket és Mező Városok Tanácsait, főként pedig azokat, amelyeknél Hazánk Nyelve még eddig gyakorlásba nem volt, arra ébreszgessék s serkengessék, hogy hazafiúi kötelességekhez képest a Magyar Nyelvnek tökélletesítésén minden igyekezettel iparkodjanak, és akármely renden lévő Protocollumaikat azon nyelven folytassák. ötödször: Meghatároztatok az is, hogy a most folyó holnapnak, vagyis a nem régen beállott Katona Esztendőnek Első Napjátul kezdve, nemcsak a contributionális és domestica Cassák felett teendő, de az akármely renden lévő Megyebéli Számadások és az azokhoz tartozó Irományok magyarul vitettessenek. Hatodszor: Minden Megyebeli Tisztviselő Uraknak kötelességül hagyatik, hogy innentúl mindenféle Tudósításaikat és a Vármegyében igazítandó akármely Jelentéseiket hasonlóképpen Magyar Nyelven tegyék. Hetedszer: Mivel pedig a Nyelv tökéletesítésére és gyarapodásának előmozdítására nem volna annál hathatósabb mód, mintsem ha a Nevendék Ifjúság Első Zsengével abban gyakoroltatik. Annálfogva Járásbeli Szolga Bírák Urak odautasíttattak, hogy azon Közönségeket, amelyeknek kebelében Magyar Iskola Mesterek eddig nem tartattak, arra kötelezzék, hogy innentúl oly Iskola Mestereket fogadjanak, akik Magyarul is tudnak, hogy általok az ifjúság a Magyar Nyelvre is oktattattassék, és a Magyar Nyelv tanítása rendszerint való tudománynyá tétettessen. Csanád megye nemesi közgyűlésének rendelkezése a magyar nyelv használatáról. 1805. december 10. CsmL Csanád vm. Nemesi Közgyűlésének iratai. Kgy. jkv. 1201/1805. sz. — Csongrád megye már az 1790. június 6-ára összehívandó országgyűlésre utasította követeit, hogy javasolják: az összes dicasteriumoknál a magyar nyelv azonnal alkalmazandó. A magyar ezredeknél és a határőrvidéki szolgálatnál is magyar legyen a vezénylet nyelve. (A határőrvidéki katonaság túlnyomórészt nem magyarokból állott.) „Továbbá bárki aki az országban állandóan lakik, vagy földbir-