Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG
nyelve pallérozására s ebből önként következő boldogulására hasznosan intézet törekedéséért a Hazával jól Gondolkodóknak szeretetében pártfogásában ajáltasson. Szegeden Pünkösd hava 24 napán 1800 esztendőben. Volford József m.k. Szabad királyi várossának Polgármestere. (L. S.) Kelemen László színigazgató és a szegedi városi tanács levélváltása a Magyar Játszó Társaság szereplésének feltételeiről. 1800. Kiadva: REIZNER IV. 542—543. Lásd: U. ő. III. 262—377. SZMOLLÉNY NÁNDOR: A szegedi magyar nemzeti színészet százéves története. Bp. 1906. 48—51. Csongrád, Csanád és Békés megyék közösen váltottak egy páholyt a Pesti Színházban 1794-ben és 25 darab aranyat küldtek fel erre a célra. ('ZSILINSZKY //. 331.) VÖRÖS KÁROLY és ARATÓ ENDRE : Kulturális fejlődés Magyarországon. In: A magyar színjátszás pest-budai kezdetei és vidéki évtizedei. MOT V/2.1078—1086.— Kelemen László (1760—1814) megyénkből, Csanádpalotáról származott.Miután színházát anyagilag nem tudta fenntartani, visszatért falujába, ahol tanítói állást vállalt. Az első magyar színigazgató a csanádpalotai temetőben nyugszik. Emlékét Szegeden róla elnevezett utca őrzi. Kelemenek az Oskola- és az Oroszlán utca sarkán levő „Öt Pacsirta"-vendéglőben (Pohtzerház) léptek fel, de az sem lehetetlen, hogy az akkor már félig kész városi széképületben szerepeltek, amelyet novemberben nyitottak meg, és az épület emeletén színielőadások részére színpadot és nézőteret (szálát) alakítottak ki. theatrális = színügyi, színházi, inbormálni = tájékoztatni, scenárium = felszerelés, kellék, instruál = berendez, felszerel, arenda = bér, magistratus = tanács 151 A magyar nyelv több mint 50 éves (1792—1844) kemény politikai harc után lett hivatalos államnyelvvé. Ennek a küzdelemnek fontos állomása volt az 1805-ös év, amikor az országgyűlésnek sikerült elfogadtatnia az 1805. évi TV. törvénycikket. Ennek értelmében például magyar-latin nyelvű kéthasábos feliratokat kellett szerkeszteni, a helytartótanácsnak pedig magyarul kellett válaszolnia. A megyei életben is megindult a harc a belső szolgálati nyelv magyarrá tételéért. Csanád megye az elsők között rendelte el, hogy saját körében a hivatalos nyelv a magyar legyen. Ezen Nagyméltóságú Főispány Úr Ő Excellentiája kegyes rendelésének a lehetőségik elé fog téttetetni, azonban a Magyar Nyelvnek közönséges behozattatása eránt meghatároztatik: Elsőben. Minthogy a Gyűlések Jegyző Könyvei ezen megyében Magyar Nyelven nem folytattattak, a Notáriális Tisztségnek kötelességül hagyattatott, hogy e napságtól fogva nemcsak a Sedriális és Censualis, de akármely renden lévőhöz Tanácskozásbeli Protocollumokat Magyar Nyelven vigye; az Ő Felsége, vagy a Magyar Udvari Cancelláriája eleibe terjesztendő Fel írásokat felezett lapon ma-