Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

Ki irta ezen fegyver ellen való levelelet, akik nálad vannak? Kiss László azon katona levelérül, aki Olasz Ambrusnál lakik, és a Bujdosó írta az Túri Deák. Hol voltál szálva Túron? Túri Mihály Bányámnál, egy vak Embernél Becsei Mihállyall együtt, kivelis aszt mentünk oda kémleni, ha igaz é, amit a levélben Bujdosó írt, ott lévén Törő Páll beszéllet vélünk, és megh vallotta közöttök való létét, mi pedig biztattuk, úgy 100 vagy 200 ki telik Vásárhelyrül, és Pünköstnek utolsó napján irkálták, hogy akkor öszve gyülekezünk a Körös Parton, az hová Bánátusbeliek is fognak concentrálni. Kitül reménlettetek fegyvert és fizetést? A Burgustul. Hol szoktatok öszve gyűlni? Hol a pinczében, hol az én istállómban, mikor ell indultunk, akkor is az én istállómban gyűltek öszve egy néhányan. Mikor volt első conspiratiótok? Mégh Húsvéth előtt. Amikor Túron voltatok, Törő Pál mit mondott egyebet? A Túri Mihály báttya házánál Túron sok Betyárok gyűlvén öszve maga Törő mondotta nekünk, hogy mennyünk haza, mert Zendülés lészen a Városban. Kinél voltál szálva Makón? Szanyi Jánosnál, az hol is találták nyergemet az Hadnagyok. Hát az közitekbe való é? Nem, nem is vót otthon mikor hozzá szállottam. Pethő Ferenc kihallgatási jegyzőkönyve (1753). CsmL (SzF) Csongrád vm. Törvényszékének iratai 24}1753. sz. — Az 1753-ban kirobbant parasztfelkelésben részt vevő hódmezővásárhelyi és mezőtúri jobbágyokat Budára kisérték. A kiküldött bíróság ítéletét Mária Terézia 1754 januárjában hagyta jóvá, március 25-én a budai vár piacán kivégezték Bujdosó Györgyöt. 54 elítéltet útnak indítottak Olaszországba katonának, néhányat nehéz vasban sáncmunkára ítéltek. Azután 30—30 lovaskatona Törő Pállal és Pető Ferenccel útra kelt Túr, illetőleg Vásárhely felé, ahol szülővárosuk szélén, a nép szemeláttára pallos által fejüket vették. Testüket négy részre vágva városaik határában akasztófákra függesztették fel. A felkelők magukat kurucoknak és Rákóczi híveinek tartották. A Bujdosó, Pető és Törő-féle mozgalom alig valamivel jutott túl a tervezgetésen, és ez is elsősorban az államhatalom ellen irányult, de nem hiányzott belőle az antifeudális jelleg sem, és a kuruc hagyományok még ekkor is elevenek voltak, mint 18 évvel korábban. A mozgalmak ugyan kudarccal végződtek, jelentőségüket ez nem csökkenti. A végitélet részleteit közli: ANTAL ÁRPÁD: Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez, Szolnok, 1969. 64—67. HMVT III. 205—323. Magyarország története 1526—1790. Szerk.: H. BALÁZS ÉVA, MAKRAI LÁSZLÓ. Egyetemi tankönyv Bp. 1962. 431-^32. circiter = körülbelül, concentrálni = gyülekezni, burgus = porosz, conspiratio = összeesküvés