Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

Csongrád megyében a megyegyűléseket a megye újjászervezése után, 1723-tól Szegeden tartották, majd a megye városaiban, sőt községeiben, mint Szegvárott és Mindszenten, a leggazdagabb földesuraknak, a Károlyiaknak a birtokain. Károlyi Sándor Szegvárt tette meg székhelynek. Halála után felmerült, hogy Csongrádra kellene helyezni a székhelyt, mások Szegedet javasolták, és annak előnyeit ki is mutatták. Mária Terézia királynő 1761-ben Szeged mellett döntött, azonban a Károlyiak érdekei miatt, sem Szeged, sem Csongrád, hanem Szegvár lett a székhely. A Károlyiak kastélyukat megyeháza céljára megvásároltatták a megyével. Okok, melyek Nemes Vármegye házát Szegeden inkább, mint Csongrádon lenni javasolják. Először. Szeged városa, amellett hogy királyi város, praesidiummal is meg vagyon erősítve, ahol nem csak holmi kóborló gyülevész, de nagyobb ellenség ellen is lehet bátorságot reményleni. Ellenben Csongrádon semmi fortificatio, melyben bízni lehetne, annyival inkább, mivel Másodszor. Csongrád amennyire népes is mostan, a méltóságos uraságtól ad beneplacitum néki engedtetett egynéhány praedium által népesedett meg, melyek ha tőle elvetetődnek, olyan státusra fog jutni, mint volt ennekelőtte, míg a praediumokat sem bírta, úgy, hogy 60 ház alig találtatott benne csak nemrégiben is. Holott ellenben Szeged városa privilégiummal bírja megye széles pusztáit és különben is nagyon népes lévén, olyatén apadástól nem félthető. Harmadszor. Csongrád éppen szélén vagyon a nemes vármegyének és oly részén, mely felől auctioját sem remélhetni, azért médiumának nem mondathatik, hanem inkább Szeged városa, kivált ha az Bácskaságból és talán Kiskunságból is törvény szerint reincorporálandó körülötte levő helyek reincorporáltatni fognak, mondathatik annak, aki mostan is majd közelebb vagyon mint Csongrád a nemes vármegyének több helységeihez, csak hét mélyföld lévén Vásárhelyhez szárazon is Győ felé, árvizes időben is hajóval bő és könnyű mindenféle communicatioja. Negyedszer. Úgyis a nemes vármegyének szüntelen kelletik Szegedre beforspontozni, ott lévén a commissariatüsság is, sőt szekereket ottan tartani; mivel immúnis az forsponozástul Szeged városa, ha azért Csongrádon lenne a vármegye háza, a szegénységnek sokkal terhesebb volna, s nemes vármegye tisztjeinek is alkalmatlanabb volna sokfelé szakadni, sőt talán amiatt kellenék tiszteket és szolgákat is szaporítani. Ötödször. Sok költséget, deperditát és alkalmatlanságot fog elkerülni a nemes vármegye, ha Szegeden lészen háza, minthogy gyűlési és más jövő járó alkalmatosságokkal valamint szokás, úgy illendőbb is és lehetséges jó móddal királyi városban az embereket piacra, vendégfogadókra és maguk erszényére igazítani, amelyet