Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

A legalázatosabb és legkészségesebb szolga Comes A. GRASSALKOVITS mp. Gróf Grassalkovich Antal királyi biztos értesiti Csanád megyét Csanád, Sajtény és Nagylak helységeknek a megyébe való bekebelezéséről. 1750. szeptember 2. CsmL Csanád m. kgy. iratai 1750. 79. F. sz. — Csanád megye újjászervezésére és a határőrvidék feloszlatására lásd: Dr. Szentkláray Jenő: Közállapotok Csanád vármegyében a török uralom után. A Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyve 1890/91. II. Bp. 1892. 3-43. resolvál = meghagy, reductio = csökkentés, reincorporatio = visszacsatolás, confinium = határőrvidék, határterület, incorporál = bekebelez, contributionale quantum = adóbeli mennyiség, -összeg, mixta articuláris cimissio = vegyes célú küldöttség, vice palatínus = alnádor, concredál = reábíz, praeliminaris = katonai, 10 praesentis = e hónap 10-én, militáris = katonai, itt határőrvidéki, resignatio = visszaadás, incorporatio = bekebelezés, deputatus = küldött, articuláris comissio = a törvény szerinti küldöttség, exmittal = kiküld, jurisdictio = joghatóság, comes = gróf, mp. (manu propria) = sajátkezűleg. 136 1751 karácsony este a Makó alatti nagy kanyarulatából kilépő Maros elárasztotta a várost. Az ár 1752. február 7-én megismétlődött. A megye és a város új meder ásásával a kanyarulat levágását és ezzel a folyó elvezetését tervezte a város alól. A szabályzási munka az új meder kiásásával 1754-ben megkezdődött, és a város lakossága 110 napon át szakadatlanul dolgozott a csatorna kiásásán. Az 1754-es szabályozás jelentős esemény volt a város történetében. Lehetővé vált az áradástól megmentett földek belterjes müvelése. Biztonságos lett a Maroson a só és a fa kirakása és szállítása. Makó egy fél évszázad elmúltával a virágzó alföldi városok sorába emelkedett és lakossága 1827-ben elérte a 17 000főt. Tekintetes Nemes Vármegye Kimondatlan elkeseredett szívünk fájdalmával Tekintetes Nemes Vármegye színe elejébe folyamodni s úgy keserves panaszainkat detegálni kénteleníttetünk. Miképen t.i. recenter evoluti mensis decembris azaz karácson estén hírtelen a jég a Maroson megtódulván, víz kiáradván egész városunkat úgyannyira elborítá, hogy szárazon huszadik része a városunknak nem maradott, templomunkban térdig való víz berohant, szegény emberek házaiban, istállójában berohanván, hirtelen nagy iszonyú károkat okozott, mert amely kevés búzája, lisztje vagy egyéb eledele volt kinek szobájában s kamrájában, azt hirtelen nem salválhatta, kedvesebb lévén mind azáltal élettye, az legszerencsésebb volt, ki hamarébb az ház padlására gyermekeivel s családjával felmehetett, s magát salválhatta, ahonnét